Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
AJKA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 2.000 diákjának összevont sportterület kialakítását javasolta. A Fürst Sándor utca, a Rózsa utca és a Rákóczi utca által határolt 0,38 hektáros tömbbe került a 300 fős munkásszálló és étterem épületegyüttes. A Rákóczi utca és a Zalka Máté utca által határolt tömbbe kétszer kettő pontházat és 11 szekciós sávházat terveztek elhelyezni. A gyalogos megközelítést két fő gyalogúiról biztosították. Az egyik egy északnyugat - délkeleti tengely a művelődési háztól a munkásszállóig, a másik egy északkelet - délnyugati tengely a városközpont felől vezették a tervezett kollégiumig. A beépítési terv tiszta övezeti rendszer kialakítására törekedett. Tartalmában azonban egy jelentős koncepcionális hibát rejt magában. Azzal, hogy a tervező az oktatási létesítményeket a Fürst Sándor utcára fűzte fel, elvette annak lehetőségét, hogy a Deák utca a városközpont magjának a déli térfalát alkothassa, igényes kialakítású több szintes épületek, viszonylag zárt sorával. A terv szerinti megoldással az oktatási tömb „hátsó udvarával" fordult a városközpont magja felé. A Fürst Sándor utca egyenes kivezetése a Rákóczi utcára kedvezőbb nyomvonalvezetést adott, azonban a Rákóczi utca kicsatlakozása túl közel került volna a Rákóczi utca és Deák Ferenc utcai csomóponthoz. A Rózsa utca és a Zalka Máté utca kicsatlakozásait a Rákóczi utcára egy pontba kellett volna összehúzni. A városközponttal való gyalogos forgalmat viszont a tervezők jól oldották meg, bár a hídépítési javaslatukkal túlságosan drágává tették. A beépítési terv szerint csak azok az épületek valósultak meg (a 16 tantermes iskola, valamint az étterem és a munkásszálló épülete), amelyek miatt a beépítési tervet el kellett készíteni (2.25 ábra). 10. A Béke utca környékének rendezésével már korábban is foglalkoztak. Ennek eredményeként épültek fel a Csokonai utcai 234 lakásos tömb épületei. A teljes terület szerkezeti összefüggéseit és beépítési jellemzőit azonban ez idáig még nem tisztázták. Az első beépítési terv, amelyik erre kísérletet tett 1971. január 27-ére készült el a Győri Tervező Vállalatnál, Foltányi Miklós munkájaként.216 A tervezési területet a Tanácsköztársaság útja, a Kórház utca, a Tűzoltó utca, a Béke utca, a Torna-patak és a Lenin út határolta. A terület három részre tagolódott. Az egyes részeket a terület súlyvonalán haladó Béke utca, valamint az autóbusz pályaudvart és a posta épületét tartalmazó tömböt, a keleti lakóterülettől elválasztó József Attila utca határolta el egymástól. A tervben, a Kórház utca mentén a Kossuth utcai beépítés lépcsős illetve fogazott jellege folytatódott tovább. A Csokonai utcai beépítést adottságként kezelte, amely két okból sem mutatott szerencsés megoldást. A Csokonai utcai sávházak - mint már említettük - bütüik- kel fordulnak a városközpont felé. A Tanácsköztársaság úti három sávház pedig utak közé szorult. 216 porrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára 208
