Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
AJKA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE egyedi tervek alapján javasolta felépíteni, monolit vb vázas szerkezettel. Az észak-dél tengelyű sávházakat a házgyári technológia által megengedett mértékben elcsúsztatott szekciók sorolásával tervezte meg. A megbontott épületformával tette lehetővé a lejtős terephez való alkalmazkodást. A sávházak a GYHK F+4 épület típusának szekcióiból tevődött össze. A szekciók 15 lakást tartalmaztak, a szerelőszinten garázsokkal. A Tanácsköztársaság úttól keletre eső területen elhelyezett öt darab F+10 emeletes pontház az utcával párhuzamos sort alkotott. Hasonló négy darab épület került volna a Tanácsköztársaság úttól nyugatra a tervezési terület északi részére. A pontházak a GYHK „D" jelű 60 lakásos épületei. A pályamű szerint az összes lakásszám 1.085 db, az átlagos lakásalap terület 50,19 m2, az összköltség 308 millió Ft volt. A tervező törekedett a házgyári technológiából adódó monotonitás elkerülésére. Ezt a célt többféle kontraszt alkalmazásával érte el. A tervező, a sávházak és pontházak párosítása, az F+4 és F+10 emeletszámú épületsorok váltott telepítése révén elkerülte, hogy az autós vagy a gyalogos szakadékszerű utcában haladjon. Az épületek homlokzati kialakításában megjelenő horizontalítás, amely jól ellensúlyozza a magasházak vertikalitását. Ezek a megoldások komoly erényei a tervnek. A pályázatot a GYŐRITERV nyerte meg. A lakótelep az általuk készített beépítési terv némi módosításával épült fel. 5. Ajka és Tósokberénd között az ötvenes évek végén felépített Bányászlakótelep nem oldotta meg a két településrész fizikai kapcsolatát. A telepet mindkét városrésztől tekintélyes nagyságú beépítetlen terület választotta el. Érthető tehát, hogy az 1965. évi általános rendezési terv a Pálma utcától keletre fekvő terület beépítésére javaslatot tett. A terület beépítését a távlatokban képzelte el, mivel tartalékterületként jelölte. 1969. évben az általános rendezési tervek elfogadása és módosítása a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak a hatáskörébe tartozott. Mivel a városban a magánlakás építés számára nem volt elegendő mennyiségű építési telkek, a városi tanács kezdeményezte a tartalék- terület alacsony (családi házas és társasházas) beépítésű területté változtatását. A Veszprém Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a 167/1969 számú határozatában, 1969 márciusában engedélyezte a beépítési mód változását. A részletes rendezési terv elkészítésére az Ajka Városi Tanács VB Építési és Közlekedési Osztálya adott megbízást 1969. év elején a Veszprém megyei Tanácsi Tervező Vállalatnak. Az „ Ajka tósoki bányásztelep és a Marton S lakótelep közötti terület házhelyrendezési és beépítési terve" címet viselő munkát Tkálics Ferenc 1969. október 6-ára elkészítette.209 A tervező feladatul a 14,5 hektáros terület két ütemben történő beépítésének a megoldását kapta. A terület déli 209 Forrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára, valamint MNL VeML XV. 18.c 12 doboz TrF - TÉB - 0060.1221 202
