Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
oldották meg egészen a kórházig. A városliget, a Tanácsköztársaság út és a Kórház utca által határolt sarkára egy vendéglátó egység elhelyezését javasolták, amelyet építészeti karakterére utalva Makovecz csárdának neveztek el. Sajnos nem épült meg, kellemes kontrasztot képezhetett volna a házgyári épületekkel. A pontházak földszintjére üzleteket javasoltak elhelyezni. A GYORITERV beépítési terve alapján, a tervezési területen összesen 1.008 db lakás volt elhelyezhető. 4.3 A Pécsi Tervező Vállalat (PÉCSTERV) pályamunkáját Szigetvári János tervező készítette 1969. október 1-jére.207 A pályázat szintén két változatot tartalmazott. Ismét csak az egyikről lesz szó. A tervező célja a városközponthoz szervesen csatlakozó gyalogos bevásárló centrum kialakítása volt. A többi pályamunkától eltérően, a Kossuth utcai beépítést nem rekesztette el a központtól, egy kelet-nyugat tengelyű sávház közbe iktatásával. A tervező a tervezési terület déli és északi végén F+10 emeletes pontházakból álló épületcsoportokat helyezett el. A két épületcsoport közötti felezőpontba egy F+16 emeletes magasház került. Az orvosi rendelő és a gyógyszertár az F+16 emeletes épülethez kapcsolódott. A pályamunka 900 m2 alapterületű kereskedelmi létesítményt, és 1.010 lakást tartalmazott. A beruházási összköltségét 293 millió Ft-ra kalkulálták. A pályázó, a Győri Házgyár „A" jelű kétszekciós és középmagas lakóház típusaiból javasolta az épületeket kivitelezni. A magasházat öntöttfalas szerkezetekkel tervezték egyedi terv alapján. A pályamunkák közül a gyalogos és a közúti közlekedés elválasztása ebben a tervben valósult meg a legkövetkezetesebben. Az F+16 emeletes épületet a városközponttal, gyalogúttal kötötte össze. A tervezett beépítés nagyvárosias léptéke - megvalósítás esetében - a 30 ezres város arányait szétfeszítette volna. Ugyanakkor vitathatatlanok egyes javaslatainak az értékei, különösen a beépítés városközpont irányában való megnyitása. A megoldás „veszélye" ugyanakkor az, hogy a pontház csoportok a tényleges városközpontot vizuálisan alárendelték volna. Nem mutatott kedvező képet, hogy valamennyi épület a városközpont felé bütüs végével fordult. 4.4 A Veszprém megyei Tanácsi Tervező Vállalat pályamunkáját Ruttkay Gyula készítette 1969. október 3-ára.208 A lakóépületek elhelyezésénél alapvető szempont volt a lakások jó tájolása, valamint az épületek gyalogos és jármű forgalmi megközelítésének átgondolt kialakítása. A tervező, a területen élők magas száma (4.000 fő) miatt intenzív forgalommal számolt a városközpont és a terület között. Az épületeket a terület két határoló útja mellé telepítette. A városközpont felé, egy hosszú sávházzal zárta le a beépítést, amelynek földszintjére üzletek, rendelő, gyógyszertár, az emeleti szintekre lakások kerültek. A sávházat 207 forrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal tervtára, 468. (A szerzői jogi engedélyek hiányában a terv másolata nem közölhető.) гое Forrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal 469, illetve VeML XV. 18.c TrF - TÉB - 0085 18- 19 doboz, 1227 A városépítés szakaszai 201
