Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai Az Ifjúság utcától északra fekvő 10,5 ha nagyságú területen szintén korszerű technológiával tervezett 1.000 db lakás elhelyezésével számoltak. A terület ellátandó népességét (1981. évre) 3.120 főben határozták meg. A szanálás-mentes területet a Bakonygyepesi út, Ifjúság utca, Sport utca és a Széles-víz határolta. A Pálma utcai 18,9 hektáros területen építhető lakások száma 404 db volt. Az ellátandó népességet (1981. évre) 1.260 főben határozták meg. A területet a Pálma utca, az Újvilág utca és a Széchenyi utca határolta. Szintén szanálástól mentes terület volt. A Korányi utca 1,5 hektáros, beépítetlen területsávjában 32 db lakást terveztek felépíteni. Az ellátandó népességet (1981. évre) 100 főre tervezték. A program foglalkozott még a vízellátással, a szennyvízelvezetéssel és a csapadékvíz elvezetéssel. Az összesen 44,5 ha területen 3.209 db lakást terveztek felépíteni, ebből 1-5 szintig 2.425 db, 6-11 szintig 380 db lakást. 404 db lakás szintszámát nem határozták meg. A 3.209 db lakásból panelos építési móddal 2.390 db, egyéb módon 819 db lakást szándékoztak felépíteni. Lebontásra jelöltek ki 143 db lakást. Településrendezés A korszak városépítési tevékenysége egyre inkább a régi Ajka területére koncentrálódott. Napirendre került a terület rekonstrukciója, a központ kiépítése, a telepszerű többszintes lakások elhelyezése érdekében. A magánlakás építés számára szükséges területek előkészítését szolgálta Tósokberénd egyes részei részletes rendezési tervének elkészítése. A tömeges többszintes lakásépítések területeinek a beépítését a lakás-beruházási programok beépítési tervei határozták meg. Az ismétlések elkerülése érdekében ez a fejezet együtt tárgyalja a beépítési terveket és a lakásépítési programokat. 1 Az ajkai városközpont folyamatos változások közepette vette fel a mai alakját. A művelődési ház és a tanácsház még Csillag József és Juhász Jenőné 1960-ban készült részletes rendezési terve szerint került elhelyezésre. A városközpont két újabb épületét, az iparcikk áruházat és az ABC áruházat az 1965. évi részletes rendezési terv által kijelölt építési határok közé helyezték el, bár alaprajzuk és tömegük kialakítása eltért a tervben szereplő megoldástól. A két áruház kivitelezése megkezdődött, sőt már tervezték a szolgáltatóházat is, mire döntés született a városközpont részletes rendezési tervének az aktualizálására. Az új rendezési terv elkészítésére a megbízást a Veszprém megyei Tanácsi Tervező Vállalt (VMTTV) kapta. A vállalat tervezője, Ruttkay Gyula 1968. februárra elkészítette „Ajka városközpont rendezési tervjavaslat "-át.202 A tervjavaslat a VÁTERV által 1965-ben készített részletes rendezési terven alapult. A központ építészeti és funkcionális tagolása, a gyalogos és járműfor202 porrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal tervtára 193
