Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
1. A városépítés alapjai - 1.1. A város ismérvei
A VÁROSÉPÍTÉS ALAPJAI A magyar város két fő történeti formája alakult ki, a dunántúli és az alföldi. A dunántúli város városmagja kétszintes zártsorú, az azt követő gyűrű hézagosán zártsorú földszintes épületekből áll. Az itt található épületek tetőzete utcával párhuzamos gerincű. A lakóépületek utcai homlokzata széles, általában hét-nyolctengelyesek. A két-háromszintes épületek léptéke emberközeli. Az itt lakók polgárosodás útján járó mesteremberek voltak. A gazdálkodó életformát váltották fel a polgáriasuk léttel. Az épületek alakulásán ez mérhető le. A korábbi gazdálkodási életformára utalnak a homlokzatokon megjelenő széles kapuk. A harmadik gyűrű viszont a gazdálkodási formának megfelelő fésűs beépítésű övezetből áll. Az épületek itt már utcára merőlegesek, tetőgerincük szintén. Az övezetek nem válnak szét élesen. A város tereit egy-egy templom vagy kastély uralja. A fasorok a magyar városkép jelentős elemei. Szépen példázza ezt a városszerkezetet Pápa vagy Sümeg városa. A történeti városok után forduljon a figyelem városunk felé, amelyet negyedszázada még szocialista jelzővel láttak el. „A 'szocialista város' gondolatát először Paszternák vetette fel 1928-ban... a szocialista jelző, azt jelenti, hogy minden szempontból tervszerű... amiben egy új típusú ember születik. Az új típusú ember termelőmunkával, magas színvonalú kulturális tevékenységgel, egészséges testkultúrával tölti el életét... a szocialista város nem ismeri a társadalmi rétegek területi elkülönülését."2 A „szocialista város célja mindenekelőtt a szocialista gazdaság felépítése"3 hatalmi szempontoktól vezetve Magyarországon „politikai, szociológiai, településföldrajzi és demográfiai kritériumok (a szocialista redisztribuciós rendszerben elfoglalt kiemelt helyzet, a speciális ipari funkciók, az ipari foglalkoztatottak túlsúlya, a városi tradíciók hiánya és a gyors népesség növekedés) együttes figyelembevételével tizenegy települést" - köztük Ajkát sorolták a szocialista városok kategóriájába.4 Ajka iparosítása nem szocialista alapokon indult, ám az 1940-es évek elején olyan iparszerkezet jött létre, amelyet a szocialista rendszer nagyon gyorsan adoptált. A település várossá „szocialista városként" vált. A szocialista város gazdaságában a nehézipar, társadalmában a munkásosztály dominált. A település társadalma nem maga hozta létre városát, hanem kívülről és felülről kapta. A szocialista városok jellemzően még azelőtt elnyerték a városi jogállást, hogy funkcionálisan képessé váltak volna központi szerepkörük betöltésére. A városi cím elnyerése révén viszont számos olyan előnyhöz jutottak, amelyeket a redisztribúció csak a hierarchikus településrendszer e szintje biztosított a számára. 2 Meggyesi, 1985. 51 3 Meggyesi, 1985. 54 4 Germuska, 2002. 49 18
