Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete Ajka-Jókai bánya, és Ajka- Halimba vasútvonalakon.143 Járdaépítésbe kezdtek 1960. július 1-jén a város legfontosabb gyalogos irányaiban. A lakótelepeket és a gyártelepet összekötő Gyár utcában, a városközpontot a gyárteleppel összekötő Rákóczi utcában, valamint a lakótelepeket és a város- központot összekötő Bauxit-lakótelepen.144 Az Ajka-Devecser közti közutat 1961. évben korszerűsítették. Ennek során az út tósokberéndi szakaszát új nyomvonalra terelve „kiegyenesítették". A vasúti felüljárót a rávezető úttal együtt 1960-ban helyezték forgalomba. 5. Patakszabályozás, hídépítések A várost a Torna-patak rendezetlen mederviszonyok között szelte át. A meder elfajulása és feliszapolódása miatt az árvízveszély folyamatosan fennállt. Az alacsony fekvésű területek hosszú ideig víz alatt álltak, megnehezítve előbb a megművelésüket, majd drágábbá téve beépítésűket. A felisza- polódott meder megemelte a talajvíz szintjét. Az 1. szomszédsági egység épületeit kezdetben egyedi megoldásokkal (ellenlemezes szigetelési móddal) védték a talajvíz ellen, majd alagcsövezéssel tették valamivel gazdaságosabbá a védekezést. A város legveszélyeztetettebb része a Deák Ferenc utca volt. A kiöntés gyakorisága itt volt a legnagyobb, 10 évenként 2-3 alkalommal. 1959. július 20-21-én a Torna-patak vízgyűjtő területén történt felhőszakadás következtében a patak kilépett a medréből és elöntötte Ajka mélyebben fekvő utcáit, hozzávetőleg száz házba behatolt. A Torna-patak ajkai szakaszára a MELYEPTERV már 1952. augusztus havában készített tervet.145 A Torna-patak rendezésére több alkalommal került sor, de csak a hatvanas évek munkái rendezték a viszonyokat véglegesen. 5.1 A Torna-patak ajkai szakasza rendezésének beruházási programja 1962 decemberében, a terve 1963 novemberében készült el Zsámboki Lajos felelős tervező által, az EM Mélyépítési Tervező Vállalatnál.146 A munkát két szakaszra bontották. Az első szakasz a Tósokberénd és Ajka közös határától a Művelődési Központig tartott, a második, pedig a Városi Művelődési Központ épülete melletti hídtól a Lenin úti hídig. A fokozott árvízvédelmi biztonságra tekintettel, 100 évenként egyszer előforduló maximális árvizekre tervezték a medermunkákat. A patak medrét kiegyenesítették a Marton Sándor-lakótelep előtti szakaszán. Ma is jól kitapintható a korábbi meder nyomvonala. A tósokberéndi út (a Petőfi utcának, a Marton Sándor-lakótelep déli térfala előtt húzódó) nyomvonala eredetileg a mai élelmiszer áruházat északról kerülő régi út nyomvonalán haladt. A Marton Sándor-lakótelep déli térfalát ezért törték meg a tervezők. 143 Tilhof, 2009.246 144 Forrás az időpont tekintetében Tilhof, 2009. 246 145 Forrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára, Torna-patak hidjai, 1964 146 Forrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára 174
