Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
1 kivitelező vállalat dolgozott Ajkán: a 22. számú Állami Építőipari Vállalat, az Erőmű Beruházó Vállalat, a Veszprém megyei ÁÉV, a Vas Megyei ÁÉV, és a Betonútépítő Vállalat. Összes vízigényük 224 m3 volt naponta. A bányák naponta 210 m3 vizet használtak fel. A város vízfelhasználása pazarló volt. A lakosság vízfogyasztását nem mérték, ezért bőségesen öntözték a kerteket. Az iparban nem használták ki a víz visszaforgatásának a lehetőségét. A tervező szerint a tapolcafői vízbeszerzést a vízfelhasználás racionalizálásával megszüntethették volna. A város távlati vízigényét napi 9.000 m3-re kalkulálta a tervező. Számításai szerint, ezt a vízmennyiséget a Széles-víz mellé telepített kutak képesek voltak biztosítani, mivel vízhozamuk elérte a 10.500 m3/nap mennyiséget. A kitermelt víz tisztítás nélkül volt alkalmas ívásra. A kutak nyugalmi vízszintje 1959. és 1962 között, tehát 3 év alatt 2-2,5 m-rel csökkent. A csőhálózat két nyomás-rendszerből állt. Az egyik, a csingervölgyi, amelynek 200-as átmérőjű acélvezetékéről látták el a vasútállomást és az üveggyárat. A tervező javasolta a két üzemet erről lekapcsolni és az ajkai csőhálózatra kötni, mivel olcsóbb megoldást jelentett. A másik, az ajkai rendszer 200-as azbesztcement főnyomó vezetéke a Korányi utcában haladt a Táncsics utcáig, ott kétfelé ágazott. Az egyik vezeték a Táncsics utcában felért a 300 m3-es tárolóhoz. A másik fővezeték a Béke utcán, a Hősök terén, és a Petőfi utcán, haladt a Gyár utcáig. Erről ágaztak le az elosztó vezetékek. A tervező javasolta, hogy második főnyomó vezetéket is építsenek ki, a vízműtől kiindulva, a Széles-víz mellett vezetve. A második főnyomó vezeték megépítése lehetővé tenné a városi körvezeték kiépítését. A 250 mm átmérőjű csővezetéket a bakonygyepesi út, az Ifjúság utca, a Kosztolányi utca, a Petőfi utca, a Gyár utca, a Rákóczi utca, és a Hunyadi utca érintésével vezetnék a vasúiig. A vasút alatt átvezetve vinnék az Árpád utcai tervezett medencéig. A vezeték további része, az Alkotmány utcát, a Tűzoltó utcát és a Táncsics utcákat érintve, zárta a körvezetéket. A korabeli 300 m3-es medence nem volt elég a távlati vízigények kielégítésére. Két darab egyenként 1.000 m3-es medence építése vált szükségessé. A tervező, a medencét az Árpád utca 275 m-es tengerszint feletti magasságban lévő déli végén javasolta elhelyezni. E2 A tapolcafői távvezeték 1960-ra elkészült, azonban a bauxitbányászattal járó karsztvíz süllyedés miatt a tapolcaifői forrás elapadt, ezért helyette a nyirádi víz beszerzését vették tervbe.136 A városépítés szakaszai 136 Kozma, 1996. 274 171
