Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete elenyésző. A tervezők az összes lakásszükségletet 6.900 lakásban állapították meg. Ezt a lakásszámot a 70-es évek közepére érte el a város. A tervtanulmány összeállítói, a négy évvel korábban elkészült egyszerűsített általános rendezési tervet (a településvázlatot) elavultnak minősítették. 2. Ajkát 1959. év végén nyilvánították várossá. A városi státustól a város vezetői sokat vártak, azonban a várakozásaik nem teljesültek. A várossá nyilvánítás segítséget jelentett ugyan a település számára, de nem oldotta meg az 1947 és 1959 közötti rohamos iparfejlesztés következtében keletkezett lemaradásokat. A problémákkal szembesülve az MSZMP Ajka Városi Bizottsága az országos és a megyei párt és állami szervek segítségét kérte. A megyei párt és tanács együttes végrehajtó bizottsági együttes ülésen tárgyalta meg az ajkaiak „Ajka várossá alakulása és az ezzel kapcsolatban jelentkező problémákról" címmel összeállított jelentését.69 A jelentést Bölcskei Imre, a városi tanács vb elnöke, és Rieger Rezső a városi pártbizottság első titkára készítette. Ajkán az Erőmű Kultúrotthonban 1963. május 29-én tartott ülésre meghívták a város-, illetve iparfejlesztésben érintett tárcák vezetőit. A jelentés összefoglalta az iparfejlesztés eredményeit. Az üveggyár termelése 1959 és 1963 között megkétszereződött, az erőműé megháromszorozódott, a bányák 1962-ben hétszer annyit termeltek, mint 1947-ben. A timföldtermelés 50 ezer tonnával, az alumíniumtermelés 7 ezer tonnával emelkedett. 1962-ben letelepült a székesfehérvári Villamossági Televízió és Rádiókészülékek Gyára (VTRGY) részlege, a kenyérgyár, stb. A dolgozók városi összlétszáma 2.500 főről 13.000 főre nőtt. A rohamos iparfejlesztést azonban nem követte a város fejlesztése. Minden tárca egymástól függetlenül fejlesztett. A lakásfejlesztést nem sikerült összhangba hozni az iparfejlesztéssel együtt járó létszámemelkedéssel - állapították meg helyesen. Ajkán 100 lakásra 448 fő jutott, miközben országosan 230 fő. A járulékos beruházások megvalósítása megfelelő összhang nélkül történt. Legsürgősebb feladatnak az iskolahálózat fejlesztését, és egy többszakú technikum építését nevezték meg. (Annak ellenére, hogy Ajka kiemelt iparváros volt, a szakképzés sokáig megmaradt a szakmunkásképzés szintjén.) Hiányolták a megfelelő könyvtárat és kultúrhá- zat. Az utak és a járdák kiépítése elmaradt. A kereskedelem, a vendéglátás és a közétkeztetés színvonala képtelen az igények kielégítésére. A jelentés készítői megfogalmazták javaslataikat. Kérték, hogy a várossá alakulást követően felállított, de jogkör hiányában feloszlott tárcaközi bizottság álljon fel újból, és legyen felruházva megfelelő jogkörrel. Szorgalmazták az összhang megteremtését a lakásépítés, a közművesítés, az útépítés és a kommunális létesítmények építése között. Az ülést Bakos István az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkára vezette le. Jelezte, hogy a magyar-szovjet timföld-alumínium 69 MNLVeML XXXV. 1. 56. doboz Az MSZMP Veszprém Megyei Bizottság Archívum 1963. évi 128
