Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete „Összefoglaló kiértékelés és javaslatok" figyelemre méltó megállapításokat tartalmazott a fejlesztéspolitikára nézve. Szóvá tették azt a fejlesztés gyakorlatot, amely szerint először az ipari üzemeket építik meg, majd ezt követően a lakásokat. A különböző szociális, kulturális, stb. létesítmények, pedig csak ezek után következnek. Megállapították, hogy ez a gyakorlat a gazdaságosság rovására megy. Egész házsorokat épültek fel üzletek, óvoda, és iskola, valamint utak, vízvezetékek nélkül. A megállapítások minden bizonnyal az ajkai tapasztalatokra is alapozódtak. „A TERINT 1951-ben elkészítette az országos ipartelepítési tervet, majd az 1953 -1954. évben létesítendő üzemek telepítési tervét is. Egyik terv sem került jóváhagyásra. "206 A hatalmi központ nem tűrte a rá nézve is kötelező terveket, inkább nem hagyta jóvá azokat. A minisztertanács 1952-ben a TERINT-et megszűntette, helyébe az Országos Városrendezési és Házhely-kijelölő Bizottság lépett. A bizottság „előkészítés nélkül, hirtelen kapkodva, és hatalmi szóval, határozta el a különböző beruházások helyét, nem törődve az előzőleg elkészült regionális és városrendezési tervekkel sem" - idézi a neves szakembert, Perczel Károlyt, a Körner - Nagy szerzőpáros.207 1953 nyarán - miután láthatóvá vált, hogy az aprólékos feladat- és keretlebontás módszere nem járható út, revízió alá vették a nehézipar-centrikus gazdaságpolitikát. A gazdaságirányítás decentralizálási tendenciájával többé-kevésbé párhuzamosan a tanácsi önállóság kérdése is napirendre került. Az 1954. évi második tanácstörvény kiemelte a városokat a járási tanácsok alól. 1956-tal megszüntették a minisztériumoknak a tanácsok irányába gyakorolt tervjóváhagyási jogkörét. A megyék 'középirányító szervekként' funkcionáltak. A megyéknek erre a szerepére azért tartottak igényt, mert egyrészt a központi szervek képtelenek voltak mindenegyes település, mindenegyes beruházásának figyelemmel kisérésére, másrészt a megyék elvonó és újraelosztó szerepe nélkül a helyi bevételek felhasználása elaprózódott volna, harmadrészt a községi tanácsok felkészületlenek voltak feladataik ellátására. A kibővült tanácsi hatáskör tehát a megyei tanácsokat érintette leginkább.208 Az 1951 évi 1. sz. törvényerejű rendeletet felváltó 1955. évi 36. számú törvényerejű rendelet előírta, hogy a város vagy község tanácsának végrehajtó bizottsága köteles a város illetve község fejlesztésének irányelveit elkészíteni. A jóváhagyott irányelvek a községi általános rendezési tervek jóváhagyásáig a helykijelölések valamint a községrendezéssel kapcsolatos kérdések eldöntéséhez alapul szolgáltak. Ilyen Ajkára készült irányelvek nem kerültek elő. Feltehetően nem készültek, az ALUTERV 1963-ban készült anyaga sem tett 206 Körner - Nagy, 2006.177 207 Kömer - Nagy, 2006.177 208 Bélley, 1984. 240-241 124
