Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete ve illetve megdrágítva beépítésüket. A patak szabályozásának szükségessé többször is felmerült, így a Szövetkezeti lakótelep második ütemének helykijelölése során, az Erőmű-lakótelep építése idején, stb. Folytak patakrendezési munkák 1955-ben, és 1958-ban is. Közintézmények Ajka népessége - az ötvenes években - a község egyesítésekkel és a vándorlási nyereséggel duplájára nőtt. A négy település - Ajka és Bódé valamint Tósok és Tósokberénd - együttes lélekszáma 1949-ben 7.726 fő volt. Ez a népességszám gyarapodott bő egy évtized alatt, - az 1960. évi népszámlálás szerint- 15.365 főre. A városfejlesztés számára - nem számítva a korábbi lemaradást- 7.639 fő letelepítése és ellátása jelentkezett feladatként. A jelentősebb közintézmény fejlesztések a következők voltak. 1. Az 1949. évi intézményi állomány nem volt képes kielégíteni a lakossági szükségleteket. A nők munkába állítása megnövelte a gyermekintézmények iránti igényeket, óvodákra volt szükség. A Móricz Zsigmond utcában, Tyroler Endre által 1954-ben adaptált tervek alapján, 1955-ben megkezdték egy 100 fős óvoda építését. Az épület bekerülési költsége 859 ezer Ft volt.188 Az óvoda 1956-ban elkészült, de két évig iskolaként használták.189 1955. év elején átadták az erőmű 25 fős üzemi óvodáját. 1958 őszén működni kezdett Ajka második, 44 férőhelyes bölcsődéje a Móricz Zsigmond utcában.190 2. A nagyarányú népességnövekedéssel képtelen volt a lépést tartani az iskolaépítés. Ajka első korszerű iskolája az üveggyári sportpálya mellett épült fel, a József Attila utca közelében. A négy tantermes általános iskolát 1949-ben kezdte el építeni a Veszprémi Magasépítési Nemzeti Vállalt, 1950. július hónapra elkészültek vele. Már akkor látható volt, hogy további iskolafejlesztésre lesz szükség.191 Sok-sok provizórius megoldással kísérleteztek a nagy tanulói létszám elhelyezése érdekében. Nyitottak tantermeket valamikori kocsmában a Torna-patak partján, fenntartották a volt felekezeti iskolák egy-két tantermes épületeit, használtak óvodát iskolai célokra. E sorok írója gyermekkorában végigjárta valamennyi típusát az említett ideiglenes megoldásoknak. A következő iskolaépítés a Kossuth Lajos általános iskola felépítése volt. A 16 tantermes iskola kivitelezését 1954-ben kezdték el, első nyolc tanterme 1958 májusára, a második 8 tanterme 1959. januárjára készült el.192 188 Lásd: MNL VeML XXIII. 233a Devecser JTVB Város- és Községgazdálkodási Osztályának iratai 1954-195615. doboz 189 Giay, 1989.199 190 Tilhof, 2009. 233 191 MNL VeML XXIII. 6.1 Iratok l.és 2 doboz 192 Tilhof, 2009. 235 120
