Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai együtt) 1.830 m3/nap, a második ütemé 5.070 m3/nap értékre adódott. Magas inffltrációs aránnyal (20-25 %-kal) számoltak. Elválasztó rendszerű, gravitációs, beton csatornát terveztek. A telep 1964-re készült el. 3. Közlekedés Az ötvenes években néhány jelentősnek mondható infrastrukturális beruházást hajtottak végre Ajkán, illetve környékén. A beruházások az iparfejlesztést szolgálták. A bauxitnak a kitermelőhelytől a feldolgozó üzemig történő szállítását oldotta meg az Ajka és Halimba közötti vasút megépítése. A vasútépítés 1952. évben indult, és 1954-re készült el. A vasútállomást bővíteni kellett a bejárók nagy aránya folytán megnövekedett személyforgalom miatt. Új várótermek épültek 1958-ban186, a kor igénytelen építészeti felfogásában. A település úthálózta nem volt képes megfelelő módon kiszolgálni az ipar által keltett forgalmat. Megoldatlan volt a vasút által kettévágott település két része - az északi lakóterület és a déli iparterület - közötti közúti kapcsolat. A település két része közötti kapcsolatot biztosító Rákóczi utcai szintbeli átvezetés nem jelentett megoldást. A vasúti forgalom sűrűsége miatt gyakran zárta le sorompó a közúti forgalom előtt az átjárást. A Csikólegelő fokozatosan beépült bányászházakkal. A településrész és a településközpont közti kapcsolat körülményesen volt megoldva az Arany János utcai átjárón keresztül. A településen átvezető belső utak több töréssel tarkított nyomvonal vezetése és műszaki paraméterinek szűkössége miatt radikális megoldáshoz folyamodtak a döntéshozók és a tervezők. A Bakonygyepes irányából érkező utat a Kossuth utcáról áthelyezték tőle keletre, a katolikus templom szomszédságába. A megoldás néhány ház - köztük Fekete István író házának - a lebontásával járt. Az új út szükségessé tette a Torna-patakon újabb híd építését, valamint a vasúti felüljáró megépítését. A vasúti felüljáró 1960-ban készült el. A felüljáró háromnyílású, bordás gerendakeret szerkezettel épült meg. Az üveggyár és a Szövetkezeti lakótelep közötti Tüzép-telep területén vezették át az új út, Torna-pataktól délre eső szakaszát. A település elnyújtott szerkezete, valamint a lakótelepek és az üzemek között megnövekedett távolságok a gyalogos munkába járást egyre növekvő tömegek számára tette lehetetlenné. Szükségessé vált a tömegközlekedés megszervezése. A helyi közlekedés az ajkai vasútállomás és Alsócsinger között 1959. szeptember 9-én indult meg.187 4. Patakszabályozás A Torna-patak rendezetlen folyása a település területén rendszeres árvíz- veszélyt jelentett. A mély fekvésű területeket vizenyősé tette, megnehezít186 Tilhof, 2009.234 187 Tilhof, 2009. 241 119
