Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai Megvizsgálták még a Csikólegelőt, amelyet két részre osztottak. Az egyik része bányász-sajátház akció 1952. évi programjának akcióterülete volt, a másik része építési tilalom alatt állt, mivel e helyre jelölték ki a község új temetőjét. A tervező a területet beépítésre alkalmasnak találta, ezért a temető számára más helyet javasolt. A negyedik területet, a Bódé -Cigánydombot, szintén elvetették. Alkalmas területnek kizárólag a Babucsa dűlőt minősítették. I. A Váruta dűlő (Csikólegelő) beépítése már a negyvenes évek végén elindult. A bányászok a bányákhoz közelebb fekvő csikólegelői területen kértek lakásépítési lehetőséget. Az 1951. évi általános rendezési terv Ajka IV/a szomszédsági egység néven határolta le ezt a területet. Az Országos Városrendezési és Helykijelölő Bizottság 1951. november 26-án közölte, hogy a terület alatt szénvagyon van, emiatt állami lakásépítéshez nem tartotta alkalmasnak a területet. Szóvá tette, hogy a területet a vasút elvágta településtől. A felsorolt indokok ellenére, a bizottság nem zárta ki a terület földszintes lakóépületekkel történő beépítését. A területre 1952-ben a Városépítési Tervező Vállalat tervezője Patz Béla készített házhelyrendezési tervet.147 A nehézipari miniszter az 506.369/1953 számú véghatározatában,- a Váruta dűlő 1952. évi BSH program által még szabadon hagyott területén - 30 darab új telket jelölt ki.. A dűlőben, ezzel együtt a telkek száma 114 darabra nőtt. A Morbitzer Andor által 1953-ban készített házhelyrendezési tervben megjelent a Váruta területét kettévágó, a kialakult telekosztásokra ügyet sem vető Ajka - Csékút közti új közút nyomvonala, amely később, az ötvenes évek végén megvalósult (2.9 ábra). II. A Népgazdasági Tanács az 1952. május 8-án kelt 173/1952 számú határozatában, - a szénbányászat lakás szükségletének rendezésére hivatkozva- elrendelte Ajkán 70 db lakás létesítését. A helykijelölési eljárás során - feltehetően Patz Béla vizsgálataira támaszkodva - a Babucsa dűlőben a temető, a Sallai utca és a Béke utca közti területet jelölték ki a lakások felépítésére. A területen az utcák vonalvezetése a rétegvonalakhoz igazodott. A telkek területe 250-300 négyszögöl, szélességük 20 m. A beépítés földszintes. A területen 39 épületben összesen 74 lakást terveztek felépíteni. A 35 darab ikerház nyeregtetős oromfalas épület, további 4 lakás szabadonálló egylakásos sátortetős épületben került elhelyezésre. A házhelyrendezési tervet az ÉM Városépítési Tervező Vállalatnál Peregi Tamás készítette 1953. évben.148 A 2.10 ábra megvalósult állapotot mutatja be az eredeti tervezési terület határvonalának megjelölésével. A Fiastyúk utcában, a keleti oldalán 1954. évben 17 darab telket alakítottak ki egy sorban. A házhelyrendezés tervezését szintén az ÉM Városépítési 147 MNL VeML XXIII. 703 Ajka Községi Tanács VB iratai 40. csomó 148 MNL VeML XV. 18. c Tervrajzgyűjtemény Trf 1741 99. doboz (A szerzői jogi engedélyek hiányában a terv másolata nem közölhető.) 103
