Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai munkahelyeik közelében. A település több pontján is elindultak, illetve folytatódtak a bányász sajátház (BSH) építési akciók. A Váruta, és az Ereszvényes dűlőkben, Bódén, a Domb utca környékén, a Kölestető dűlő területén, majd a Tósokberéndi Rozsföldön és Kenderdűlőben épültek családi- vagy ikerházak a bányászok részére. Szövetkezeti lakótelepen szövetkezeti konstrukcióban szabadonálló családi házak épültek, elsősorban nem bányászok részére. A hatalmas lakásínség megszüntetése nem volt lehetséges kizárólag családi házak építésével. Egyre inkább előtérbe került a beépítés intenzitásának, illetve a laksűrűségnek a növelése. Az egységnyi lakóterületen nagyobb lélekszám elhelyezése miatt szükség volt a többszintes telepszerű lakásépítésre. Ajkán ez időben két lakótelepen folytak egymással párhuzamosan vállalati, illetve állami lakásépítések, a timföldgyár lakótelepén és az Erőmű-lakótelepen. A vállalati lakótelepeken épített munkásszállások segítségével kísérelték meg áthidalni a szükséges munkáskezek és a hiányzó lakások közti különbségeket. Munkásszállók épültek a timföldgyár lakótelepén, az erőmű készenléti lakótelepén, stb. A mai kórház területén felépültek a Táncsics-telep barakk lakóépületei. Ajka nagy építkezésein hiány volt a munkáskezekből, ezért jelentős számban irányítottak rabokat az ajkai építkezésekre. így épült 1951-ben a Csatlóstelep az ajkai építkezéseken dolgozó rabok számára szállásként,140 és 1955-ben a BV fegyőrök részére 11 darab ikerház kétféle típusterv alapján a Gyár utca elején.141 A továbbiakban a bányász sajátház építési akciókkal, a Bauxit-lakóteleppel, az Erőmű-lakóteleppel (amelyet 1956 után egy helybéli munkásőrről, Marton Sándorról neveztek el), és a Szövetkezeti lakóteleppel foglalkozom. 1. Az alacsony szintszámú lakótelepek 1.1 Bányász sajátház-építések Az ország vezetése a nehézipar termelésének megkétszerezését irányozta elő 1949 és 1954 közti időszakban. A szükséges munkaerőt a mezőgazdaság kollektivizálásával, és a nők munkába állításával próbálták meg biztosítani. A mezőgazdaságból felszabaduló munkaerőt az azonnali lakáshoz jutás ígéretével csábítottak ipari munkavállalásra.142 Az iparosítás, és a felfokozott ipari termelés energia igényét a szénbányák bővítésével és újabbak feltárásokkal kívánták kielégíteni. A szénbányászat munkaerő szükségletének biztosítása érdekében a Népgazdasági Tanács 1952. május 8-án, a 173/1952. számú határozatával elindította a bányász - sajátház építési akciót. Országos szinten 2.938 lakás építését 140 Tilhof, 2009. 216 141 VeML XXIII. 233a. 15 d. 142 Lásd: Körner - Nagy, 2006. 158 101
