Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete Ajka iparfejlesztése nem maradhatott hatás nélkül a település szerkezetére, beépítési viszonyaira nézve. Jelentős településszerkezeti hatásai voltak az új erőműnek, mivel közelebb került a településhez, a bányák és a szénosztályozó közti drótkötélpályáknak, mivel lakóterületek felett húzódtak. A villamos távvezetékeknek települést tagoló hatása máig érződik. Az üveggyárat egyre inkább körbefonták a lakóterületek, súlyos környezetvédelmi problémát okozva. Hiába készült olyan rendezési terv, amelyik meg kívánta gátolni a szélirányba eső Csikólegelő beépítését. A kenyérgyár nehézipari környezetbe telepítését is elhibázták. A település egészére és környezetére kiterjedő alaposan átgondolt általános rendezési terv sokat segíthetett volna az ésszerű településszerkezet kialakításában. Az áttekintett tervek átfogó településszerkezeti problémákkal teljes körűen nem foglalkoztak. Nem is kaptak ehhez ösztönzést. A voluntarizmus korában a politikai döntéshozók a tervekben inkább akadályozó tényezőt láttak, mint sem a hosszú távú megoldások eszközét. Lakásépítés A bányák felfutása és a nagy gyárépítések hatalmas népesség koncentrációval jártak. A szükségletekhez képest amúgy is lemaradt lakásépítés és az egyre fokozódó szükségletek között a feszültség tovább nőtt. Az ötvenes évek elején a központi szervek Ajkára összesen 1.238 lakást terveztek felépíteni, ebből az ipartelepítési terv alapján 488 lakás, az általános lakáshelyzet javítására 750 lakást.139 A lakásfejlesztési tervek tehát nemcsak az iparfejlesztés lélekszám növelő hatásaival számoltak, hanem gondoltak azokra is, akik áldatlan lakás- körülmények között éltek. Megkísérelték az általános lakásínség enyhítését. A laksűrűség ennek ellenére nagyon magas volt, minden szobára 4 fő jutott. Ajka község belterülete gyakorlatilag kitöltötte a beépítésre közvetlenül alkalmas területét. Korábban már érintettük, hogy a dombok karéjába illeszkedő települést északról és nyugatról vizenyős területek övezték. A családi házas területek, elkezdtek felkúsznia a domboldalakra. A többszintes telepszerű lakásépítés számára nem maradt más hely, mint a községtől nyugatra fekvő viszonylag sík, de vízjárta terület. A tömeges és szervezett lakásépítés elbírta a terület alkalmassá tételének (a patakrendezésnek és az alagcsövezésnek) a költségeit. A jövevények lakáshoz jutását a település több helyén, többféle módon kísérelték meg megoldani. A település több részén kezdtek egy időben lakások építésébe. A lakásépítések zöme szervezett keretek között zajlott. A „földközeli" munkát végző bányászok inkább kertes földszintes családi házat kívántak 139 XERINT OTH Területrendezés általános és elvi kérdései, 109 oldal, forrás: MOL XXVI - A -1 1950-53.17. doboz 11. kötet 100
