Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
III. Függeék - Életrajzi adattár
III. Függelék Pallay István, dr. (másutt Pallai, ill. tévesen Paulay) - székesfehérvári ipartestületi titkár. Pintér József internálta. Németországba szállították, ahonnan nem tért vissza. Pálosi Béla, dr. - a Budapesti Népbíróság törvényszéki tanácselnöke Orendy Norbert (Radó Endre és társai) perében. Pápai Sándor (másutt Pápay) - rendőrbiztos. 1945-ben ő vezette Várpalotán a cigányok kivégzése ügyében lefolytatott kihallgatásokat. Papp István - (1913 k.-?) festő. Pintér József székesfehérvári népbírósági perében tanúként hallgatták ki. Patonai János - rendőr. Várpalotai lakos. Veszprémben jegyzőkönyvvezető Pál Ferenc várpalotai csendőr, a cigányok kivégzésének egyik résztvevője ügyében folytatott nyomozásnál. Korábban a várpalotai csendőrség internálta. 1949-ben képviselőtestületi tag a várpalotai községi tanácsnál. Perényi Géza - (Begaszentgyörgy, 1892. július 17. - ?) alezredes. 1944. november 17-től Nógrád megye nyilas főispánja. Perlaky Gyula, dr. - (1914. július 13.-?) csendőr százados. Az NSZK Rohamszázad tisztje. Pethő Tibor, dr. - (?-Németország, 1945. ?) - kúriai bíró, törvényszéki tanácselnök. A Nemzeti Számonkérő Szék vezetője. Petterfi, ..., von - német SS százados, Székesfehérvár városparancsnoka 1945. január 23. után. Pintér József - (Kolozsvár, 1901. január 23.-Budapest, 1948. szeptember 18.) építőmester. 1944. október végétől Fejér vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város nyilas főispánja, 1945. január végétől egyúttal a II. honvédkerületi parancsnokság hadműveleti kormánybiztosa. Kőműves mesterséget tanult, 1917-től 1942-ig kőművesként dolgozott, kisebb-nagyobb megszakításokkal. 16-17 éves korában kezdte olvasni nagybátyjának, Pintér Károly székesfehérvári munkásmozgalmi vezetőnek szocialista könyveit és írásait. Ennek hatására 1919-ben belépett a Vörös Hadseregbe. Később egy évig Budapesten napszámos és kőműves munkákat végzett, majd belépett a 10. csendőr tartalék zászlóaljba. Már az 1930-as évektől szimpatizált a nyilas mozgalommal. 1938-ban belépett a Rongyos Gárdába, Ózdon volt szabadcsapatos tábori csendőr főhadnagy. Több embert kivégeztetett. 1940 májusában lépett be a Nyilaskeresztes Pártba. Ugyanekkor bevonult katonának. 1942-ben a Nyilaskeresztes Párt Fejér vármegyei vezetőjévé nevezték ki. 1944 októberéig megyevezető. 1943 telétől 1944 márciusáig ismét katonai szolgálatra vonult be, ahonnan hadirokkantként tért haza. Szálasi hatalomátvétele után, 1944. október 17-én felmentették megyevezetői tisztsége alól, majd október 27-i hatállyal kinevezték Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánjának. Gyakorlatilag azonban már október közepétől átvette a megye és a város irányítását. Jelentős szerepe volt baloldali személyek és zsidó munkaszolgálatosok elfogásában, megkínzásában és internálásában. Fejér vármegye és Székesfehérvár jelentősebb személyei közül több személyt internált. 1944. december elején és 1945. február elején elrendelte Székesfehérvár kiürítését, a leventék elhurcolását korhatáruk ‘ leszállításával. Parancsot adott zsidó javak eltulajdonítására, a papok beszédeinek meghatározására. Bár tevőlegesen nem vett részt a székesfehérvári cigányok összegyűjtésében, tudomással bírt róla, de nem akadályozta meg elszállításukat és kivégzésüket. 1944. december 8-án Mórra menekült, majd Nagytevelre költözött. Csak Székesfehérvár visszafoglalása után, 1945. január végén tért vissza Székesfehérvárra, azonban hamarosan Várpalotára, majd Veszprémbe, később Zircre tette át székhelyét. Nagytevelen szintén szerepe volt több zsidó munkaszolgálatos kivégzésében. 1945. március végén sógorával, Bényi Józseffel együtt Ausztriába menekült. 1946. május 372
