Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)

III. Függeék - Felhasznált irodalom

III. Függelék NAGY László (1957): A Veszprém megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája, 1820-1956. Veszprém, Veszprém Megyei Könyvtár. /Veszprémi könyvek, 2./ NEMESBÜKI András (1986): Községeink története A-tól Z-ig. Veszprém megye. (Szerk. Donát Tamás, Törőcsik Zoltán, Uzsoki András.) Veszprém, Veszprém Megyei Idegenfor­galmi Hivatal. PACSUNE FOTOR Sára (2004): Egy régi palotai család, a Bátor család. Várpalota, Légy Színes Kht. PACSUNÉ FODOR Sára - SZABADI Béla (2005): A Kossuth utca és lakói. Várpalota, Krúdy Gyula Városi Könyvtár. /Várpalotai füzetek, 6./ PAJOR József (1962): Fejezetek Várpalota 1945-1948 történetéből. (1962) + Pajor József: Két találkozás egy volt cseh partizánnal. Várpalota, [196?] (Kézirat) - Várpalota, Krúdy Gyula Városi Könyvtár PAJOR József (1970): Kakastollak árnyékában. Várpalota, 1970. (Tart.: Kakastollak árnyékában. Munkásmozgalom az ellenforradalom időszakában. Fejezetek Várpalota 1945-1948 történetéből. + Két találkozás egy volt cseh partizánnal. Várpalota, [196?] (Kézirat) - Várpalota, Krúdy Gyula Városi Könyvtár PAJOR József (1975): A felszabadulás és az élet megindulása Várpalotán. In: Várpalotai hely- történeti értesítő, 1. Várpalota, Városi Tanács - Hazafias Népfront, p. 9-34. PAKSA Rudolf (2012). A magyar szélsőjobb története. Budapest, Jaffa. PAKSA Rudolf (2013): Magyar nemzetiszocialisták. Az 1930-as évek új szélsőjobboldali mozgalma, pártjai, politikusai, sajtója. Budapest, Osiris - MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet. PAKSY Zoltán (2005): A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1939 között. In: Az antiszemitizmus al a változatai. Tanulmányok. (Szerk. Paksy Zoltán.) Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár. P. 106-167. PAKSY Zoltán (2007): A magyarországi nemzetiszocialista mozgalmak megalakulása, tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1939 között. Pécs. (PhD értekezés) PAKSY Zoltán (2013): Nyilas mozgalom Magyarországon, 1932-1939. Bp. Gondolat. PAPP Attila (2012): Ügyészség, népügyészség, 20. század. Nagykanizsa, Magánkiadás. PETHEŐ Lászlóné (összeáll.) (1987): A cigányság. Válogatás a téma irodalmából. Miskolc, II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár. /А II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár ajánló bibliográfiái, 2./ PINTÉR István - SZABÓ László: (1964): A század nevezetes bűnügyei. A modem magyar Pitaval. Budapest, Minerva. Pintér József bűnlajstroma... (1946): Pintér József bűnlajstroma nagyobb tömeggyilkossággal bővült. Az ügyészség helyszíni vizsgálata Várpalotán 118 személyes tömegsírra bukkant. 1944 őszén a nyilasok Várpalotán 118 székesfehérvári cigányt végeztek ki és valószinű, hogy a község határában levő óriási tömegsírok kihantolására rövidesen sor kerül. A tömeges kivégzésről szóló parancsot egy Ács nevű nyilas pártszolgálatos hozta Székesfehérvárról. In: Fehérvári Hírek, 1946. szeptember 13. p. 1. POKLOSI Péter (2002): Szentlélek temető. In: Csurgai Horváth József- Tihanyi Tamás - Veress D. Csaba: Harcok és bűnök. Székesfehérvár, Fejér Megyei Ónkormányzat. P. 415-419. POMOGYI László (1983): A magyarországi cigányság történetének válogatott bibliográfiája. Bp. ELTE. /Állam és jogtörténeti bibliográfiák/ 392

Next

/
Oldalképek
Tartalom