Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)

II. Forrásközlések - Közállapotok

II. Forrásközlések Kevés az újság terjedelme ahhoz, hogy itt teljességben elővetítsük a cigánykér­dés minden problémáját, de rámutathatunk arra, hogy a belügyminisztérium ak­tái között már 50 éve ott porosodik a „ traktus-akta ”. Az egészből csak annyit nyertünk, hogy egyes helyeken külön városrészt állítottak fel a cigányoknak és hetenként kétszer háromszor lovasrendőrök vizsgálják felül életüket. Traktust nékik! Korszerű cigányfoglalkozás Ők is olyan vándorlók és alattomosok, mint a zsidók. Ha nem is az állam neve­lésében, de a nemzet művelődésében éppen olyan veszedelmesek, mint a zsidók. Pedig azt sem érdemlik meg, hogy művelődési statisztikánkat rontsuk velük. Körükből indult el Magyarországon a feketekereskedelem, mert melyik rajkó­nak kellett hetenkint 10 deka zsír és 26 deka cukor? Gyökeres megoldásra van itt szükség. Traktusba velük. Munkára hajtani őket, és a zsidókkal egyértelmüleg eljárni. - Ez az alattomos, belül és kívül piszkos műveletlen nép, talán a régi rendszerben tudott boldogulni kétes dolgaival, de többé nincs hely ezen a földön. Szedjék fel a traktus után ők is a sátorfájukat, üljenek rozoga szekereikre és vaj­dáik vezetésével keressenek más helyet, mert itt nem lesz többé idő és mód velük foglalkozni. Ne engedjük, hogy bacillusokkal rakják tele jövő életünket, azok akik jóslásokból, lopásokból és erkölcstelenségből tartják fenn magukat, amikor az itt élő minden népnek fokozottabban kell dolgozni. Idejük lejárt! Traktusba velük!” (Keszthelyi László) A cikk a Fejérmegyei Napló, 1944. július 8. számának 3. oldalán látott napvilágot. 4. Zsidókérdés után csak el lehet intézni a cigánykérdést! Székesfehérvár, 1944. július 22. A magyar faj fennmaradása illetve boldogulása érdekében a kormányzat dűlőre vitte a zsidókérdést. Már most, ha ezt a vérbe, húsba vágó kérdést végre elintéz­tük, már ne álljanak meg félúton, hanem intézzük el az inkább kellemetlen ügyet, a cigánykérdést is. 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom