Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
I. Bevezető tanulmányok - Emlékkiállítás kérdőjelekkel
I. Bevezető tanulmányok Az 1990-es évek közepén kezdődött meg a várpalotai cigány holokauszt történetének kutatása.293 Ennek során megpróbálták megkeresni a tömegírt is, de a kutatás nem vezetett eredményre. 1995 szeptemberében, 40 évvel a tragikus események után a várpalotai Cigány Kisebbségi Önkormányzat kérte a város képviselőtestületét, járuljanak hozzá, hogy a város központi részén emlékművet állíthassanak a halottaknak. Csupán területet kértek, az emlékmű költségeit a megyei cigányszövetség (a Veszprém Megyei Cigányok Független Érdekvédelmi Szervezete) fedezte volna. A képviselőtestület elutasította a kérelmet - hangsúlyozva, hogy nem az emlékmű ellen van kifogásuk, csupán a helyszínnel nem értenek egyet. Álláspontjuk szerint erre a célra külön emlékművet nem érdemes emelni, hiszen a város már rendelkezik egy, az első és a második világháború palotai áldozatainak emlékét megörökítő műalkotással, amely éppen a cigányok által elképzelt helyen, a Thury téren áll. Felvetődött, hogy esetleg a köztemetőben egy díszsírhelyet kaphatnának a romák, de ezt a megoldást a CKÖ nem tartotta elfogadhatónak.294 A cigány holokauszt-emlékmü helyével kapcsolatban a Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakvéleménye is a Thury-teret javasolta, megjegyezve, hogy a holokauszt-emlékmü elősegíthetné a tér történelmi emlékhellyé való átalakítását. A Várpalotán felállítandó emlékmű így egyben egy regionális, észak-dunántúli emlékhely lehetne. A képviselőtestület 1998. áprilisi ülésén úgy határozott, hogy először elkészítik a Thury- vár és környékének részletes rendezési tervét, s csak ezt követően kívánnak a pontos helyszínről dönteni.293 296 Majd hamarosan módosítottak korábbi határozatukon: a cigány holokauszt-emlékmü számára a Thury téren, a világháborús emlékmű jobb vagy bal oldalán biztosítottak helyet, ezt a Thury-vár környékére készítendő részletes rendezési tervben konkrétan kijelölték. Időközben az emlékmű felállítását szintén szorgalmazó Lungo Drom Országos Érdekvédelmi Cigányszövetség berhidai szervezete egy pályázaton 400.000 forintot nyert az emlékmű tervezésére, majd a várpalotai Cigány Kisebbségi Önkormányzattal és a város önkormányzatának közreműködésével pályázatot írt ki cigány holokauszt-emlékmü tervezésére. A pályázatra érkezett ajánlatok közül a Képzőművészeti Lektorátus egyetértésével sikerült is kiválasztani a megfelelő alkotást.299 Az emlékmű ennek ellenére nem készült el. 293 URY (2000). Első kézirata 1997-ben készült el. URY (1997). Jancsó Miklós (1921-2014) és Daróczi Ágnes (1954—) Temetetlen holtak címmel 1995-ben a helyszínen készített dokumentumfilmet. 294 ÁRMÁS (1995), ÁRMÁS (1997). 295 ÁRMÁS (1998). 296 ÁRMÁS (1998a), Emlékmű... (1998), ÁRMÁS (1998b). 48
