Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
I. Bevezető tanulmányok - Emlékkiállítás kérdőjelekkel
I. Bevezető tanulmányok Emléktáblával megjelölt sír helyett az 1960-as évek elején284 a tanács határozata nyomán, egy, a budapestihez hasonló kis vidámparkot létesítettek a tó melletti akácás szélén, ami körülbelül két évig működött is.285 286 287 Egy emlékmű felállításának gondolata csak az 1970-es évek közepén merült fel. 1974-ben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa roma értelmiségi fórumot hívott össze az MSZMP tervezett cigányügyi határozatainak előkészítése kapcsán. A résztvevők egy emlékmű felállítását kezdeményezték a Grábler-tónál történt tömegmészárlás áldozatainak emlékére. A párt Agitációs és Propanda Bizottsága el is fogadta a tervet, amelynek megvalósításával a HNF Országos Tanácsát bízta meg. Jovánovics György szobrászművész hamarosan be is mutatta az emlékmű terveit. A HNF Fejér megyei Titkárságának véleménye szerint azonban a cigányok nem érdemelnek emlékművet, mert „я helyi köztudomás szerint” köztörvényes bűnözők voltak, és jogosan végezték ki őket.288 Mivel a kivégzés egyébként sem Székesfehérváron történt, az emlékmű állítását elutasították. Ezek után a HNF elállt a feladat tervének megvalósításától. 289 Karsai László későbbi székesfehérvári levéltári kutatásai idején maga is meggyőződött arról, hogy a közvélemény helyesnek tartja az emlékmű-állítás elutasítását.290 A Grábler-tavat a rendszerváltás után az önkormányzat egy vállalkozásnak adta el.291 A tó horgásztó lett. A további tervekben szabadidő- és szórakoztatóközpont létesítése (szálloda, lovarda, futball- és fallabdapálya stb.) szerepelt.292 284 Vanyó József visszaemlékezése szerint 1958-60 körül, LAKATOS (2007) a 70-es évekre teszi. Budai László pontosítása szerint 1960 és 1962 között. 285 „ ...olyan 58 és 1960 között volt az, hogy volt egy... indult egy mozgalom, hogy csináljunk egy kis ilyen vidámparkot az akácásban [...] Kis óriáskerék, hinta, azt ilyen pörgő hogyhívják, és elég jól működött, azt hiszem olyan két évig. Nagyon sokan jártak ki oda nyaranta, meg jó időben vitték a gyerekeket. Jó kis szórakozóhely volt." Vanyó József-interjú. 286 Az Agitációs és Propaganda Bizottság által elfogadott javaslat a következőket tartalmazta: „1. ötévenként legyen ünnepi megemlékezés a Hazafias Népfront Országos Tanácsának szervezésében az összes érdekelt szerv bevonásával Várpalotán; 2. helyezzenek el emléktáblát Várpalotán, azon a helyen, ahol 1945 januárjában több mint száz cigányt lemészároltak a fasiszták." In: MEZEY (1986) 271. (A teljes dokumentum a 250-264. oldalakon.) 287 Jovánovics György (1939-) szobrászművész. 288 T.i. segítettek lovakat rekvirálni az oroszoknak. BÁRSONY (2005) 409. 289 BÁRSONY (2005) 409., MÁRVÁNYI (1975). 290 KARSAI L. (1992) 129. 291 A Palotai Ipari Park fő tulajdonosa a Bányavagyon-hasznosító Rt., egyik résztulajdonosa a várpalotai városi önkormányzat. LAKATOS (2007). 292 LAKATOS (2007), FRÖHLICH (2008). Németh Árpád (2006-2010 között Várpalota polgár- mestere) még 2008-ban is úgy nyilatkozott, hogy a cigányok kivégzése háborús esemény volt, és a cigányokat mint árulókat végezték ki. 47
