Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
III. Függeék - Életrajzi adattár
Életrajzi adattár Szilasi Ignác - népbíró Pintér József székesfehérvári népbírósági tárgyalásán. Szittyay Dénes (másutt Szittyái, ili. Szittay) - (Verbó, 1887. december 30.-Budapest, 1957. augsz- tus 22.) katolikus pap, később miniszteri tanácsos. 1942-től Bakonykútiban látott el papi szolgálatot. 1945-ben egy várpalotai szökött katonát és egy zsidó asszonyt bujtatott, akiket a csendőrök le akartak tartóztatni. 1948-ban Shvoy Lajos megyéspüspök felfüggesztette állásából a kommunistákkal való együttműködése miatt. Miniszteri tanácsos lett a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztériumban. Sztankovics Béla - a Péti Nitrogénművekben 1944 októberében megalakult nyilaskeresztes pártcsoport egyik alapitó és vezetőségi tagja. Szurok József - nyilas párttag. 1936-ban a Festeti cs-féle nyilas párt várpalotai csoportjának egyik szervezője. Tánczos Kornél, dr. - népbíró. Törvényszéki tanácselnök, a székesfehérvári népbíróság elnöke Pintér József és Bényi József perében. Ugyancsak ő volt a tanácsvezető elnök dr. Gyökér László székesfehérvári perében. Tapody ... (másutt Tapodi, Taposdy) - ezredes. Székesfehérvár városparancsnoka 1945. január 23-tól. Tárcsái Sándor - próbarendőr. Részt vett a Botond (Pilhoffer) István ellen indított nyomozásban. Tarnaváry Pál- 1945. decemberben a vezető jegyző helyettese. 1949. februárban vezető jegyző. Thaisz Andor, dr. - (Makó, 1903. ?-?) alispán. Jogi végzettséget szerzett. 1928-1929 között tiszteletbeli szolgabíró Fejér vármegyében. 1930-tól a székesfehérvári járás szolgabírója. 1933-tól tiszteletbeli főszolgabíró és főispáni titkár. 1939. szeptember 11-én választották meg Fejér vármegye alispánjává. Bár közismerten zsidó- és cigányellenes beállítottságú volt, működésével a nyilas hatalom elégedetlen volt, ezért elhelyezték Fejér megyéből. 1944. december 1-én győri alispánná akarták kinevezni, de kinevezését a győri főispán nem fogadta el. 1946 augusztusában újra jelöltette magát, de helyette dr. Szirbik Ferencet választották meg alispánná. 1947-ben nyugdíjazták, és Sajtódra költözött. Tímár Károly - képviselőtestületi tag a várpalotai községi tanácsnál 1949-ben. Részt vett a ki végzett cigányok sírjának rendezéséről tartott közgyűlésen. Toldi Árpád, dr., vitéz (másutt Toldy) - (Kiskőrös, 1898. ?-?) csendőrezredes, főispán. 1944. május 11-szeptember 16. között Fejér vármegye főispánja. Korábban a BM XX. Csendőrségi Osztályak vezetője. Főispánként jelentős része volt a Fejér megyei zsidók deportálásában. 1944 novemberétől a zsidó vagyonok kormánybiztosa. Az „aranyvonat” parancsnokaként nyugatra távozott. 1946-ban a felelősségrevonás elől a francia idegenlégióba lépett. További sorsa ismeretlen. Tóth Béla - (1899. december 30.-?) géplakatos, ócskavas kereskedő, nyilas pártszolgálatos. 1944- ben Várpalotán nyilas községvezető, 1945-től járásvezető. A székesfehérvári cigányok Várpalotára hozatalakor a Veszprém vármegyei főispánhoz ment tanácsot kérni. Ács Ferenc, a Fejér vármegyei nyilas fegyveres pártszolgálat vezetőjének követelésére sem vállalta a cigányok kivégzését. Tudomásunk szerint nem vett részt a cigányok kivégzésében. Tóth Gáspár, id. - (1892 к.-?) várpalotai mészáros. A cigányok kivégzésének egyik tanúja. Tanú- vallomást tett a várpalotai helyszíni nyomozáskor, valamint Pintér József székesfehérvári népbírósági perében. Tóth Gyula - népügyész Székesfehérváron. Ő rendelte el a Pintér József elleni nyomozást. Tóth József - nyilas propagandavezető. Többek között a cigányok kivégzésében részt vett Кора János későbbi fegyveres pártszolgálatost is ő szervezte be. 379
