Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
III. Függeék - Életrajzi adattár
Életrajzi adattár Szabó János - csendőr. Söptei lakos. A péti csendőrlaktanyában szolgált. Szabó József, K. - ítéletvégrehajtó. Segédként volt jelen Pintér József kivégzésénél. Szabó Károly (másutt József, ill. János) - (?-Várpalota, 1945) várpalotai csendőr szakaszvezető. Részt vett a cigányok, korábban pedig szökött katonák kivégzésében. A cigányok kivégzése után néhány nappal öngyilkos lett. Szabó Kornél - (?-Budapest, 1948. szeptember 18.) a Nitrokémia Rt. vezérigazgatója. 1947. novemberben hűtlen kezelés címén büntetőeljárás indult ellene. A gazdasági jellegű koncepciós perben a népbíróság halálra ítélte. 1948. szeptember 18-án, Pintér József főispánnal egy napon végezték ki. Más források szerint szeptember 10-én halt meg a Kozma utcai börtönben. Szabó Lajos - (1913—?) székesfehérvári nyilas fegyveres pártszolgálatos. Nagytevelen és Pápán részt vett zsidó munkaszolgálatosok kivégzésében. Iszkaszentgyörgyön szintén bűnrészes volt két zsidó orvos kivégzésében. Külföldre menekült. Ügyét 1946. márciusban a székesfehérvári népbíróság távollétében, együtt tárgyalta Schubert József és társai perében. Szabó Mihály, dr. - a NOT tanácselnöke Pintér József és Bényi József 1948. évi tárgyalásán. Szabó Sándor - várpalotai vájár. Az ő csillése volt Кора János, a cigányok kivégzőinek egyike. Szabó Zoltán - tanácsvezető bíró Pintér József és Bényi József 1947. évi fellebbviteli tárgyalásán. Szoksz ... - székesfehérvári fuvaros, zsidó munkaszolgálatos. Pintér József székesfehérvári népbírósági perében említik a nevét. Szapu ... - csendőr. Az NSZK győri parancsnoka. Szálasi Ferenc - (Kassa, 1897. január 6.-Budapest, 1946. március 12.) több szélsőjobboldali, nyílaskeresztes párt és mozgalom megalapítója, a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom vezetője. 1915-ben végzett a bécsújhelyi Mária Terézia Katonai Akadémián. Az első világháborúban három évig a fronton harcolt. 1920-1921-ben Hajmás- kéren alantas tiszti tanfolyamot végzett, majd Miskolcon szolgált. 1924-ben elvégezte a Ludovika Akadémia vezérkari tisztképző tanfolyamát. 1926-1929 között a Vezérkari Főnökségen (VKF) kapott beosztást. 1929-től az 1. honvéd vegyesdandár- parancsnokság vezérkari osztályának vezetője. Politikai tevékenységét 1933-ban kezdte, amiért kizárták a vezérkarból. Ezt követően kérte nyugdíjazását, és 1935. március 1-től nyugállományba helyezték. Ettől kezdve kizárólag a politikai életben tevékenykedett. Kidolgozta a „nacionalista”, „szocialista” és „keresztény” hungarizmus ideológiáját. 1935-ben megalapította a Nemzeti Akarat Pártját, amelyet 1937-ben a belügyminiszter feloszlatott. 1938-ban csatlakozott a Magyar Nemzeti Szocialista Párthoz, amelyet hamarosan szintén betiltottak. Későbbi pártjait rövid ideig tartó működés után sorra betiltották. 1938-ban 3 év börtönbüntetésre ítélték, s csak 1940 szeptemberében, amnesztiával szabadult. 1944. október 15-én a németek támogatásával átvette a hatalmat. Pártja ettől kezdve Nemzetiszocialista Párt - Hungarista Mozgalom néven működött. Nemzetvezetőként totális diktatúrát valósított meg. Minden személyi és anyagi eszközt a Németország melletti háború folytatása alá rendelt. Miután a szovjet csapatok már az ország nagy részét elfoglalták, és kőszegi főhadiszállását is megközelitették, 1945. március 27-én elhagyta az országot. 1945. május 5-én amerikai fogságba esett, október 3-án kiadták Magyarországnak. Népbírósági eljárás indult ellene, 1946. március 12-én több volt nyilas miniszterrel együtt kivégezték. Szathmáry Béla - csendőr. Az NSZK Rohamszázad parancsnoka. 377
