Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
III. Függeék - Életrajzi adattár
Életrajzi adattár Ónody Imre (másutt Ónodi) - (7-1945. január ?) székesfehérvári kommunista. A szovjet megszállás alatt tagja volt az ún. kommunista ötöstanácsnak. A németek visszajövetelekor elfogták és kivégezték. Orbán László (másutt Orbán) -nyilas fegyveres pártszolgálatos. 1945 januárjában Farkas Andorral a várpalotai bányában is próbálták összeszedni az ott bujkálókat. Orendy Norbert - (másutt Orendi, saját aláírásában Órendy) (Beszterce, 1898. november 17.— Budapest, 1946. június 18.) csendőr alezredes, majd ezredes, az NSZK parancsnoka. 1917-ben hadapródiskolát végzett, majd az 5. gyalogezrednél az orosz és az olasz fronton harcolt. 1922-ben csendőrtiszti tanfolyamot végzett. 1922-1934 között a székesfehérvári II. csendőrkerületi parancsnokságnál szolgált különböző beosztásokban. 1930-ban megszervezték a közlekedési csendőrséget. Időközben 1929-ben csend- őmyomozó tanfolyamot végzett. 1931-től 1934-ig a székesfehérvári csendőmyomozó alosztályhoz volt beosztva. 1934-1936 között Szigetváron számyparancsnok. 1936— 1938 között a HM-2. def. „K”alosztályánál, majd ismét a közlekedési csendőrségnél szolgált 1941 májusáig. 1941. május-1942. augusztus között Ungváron közlekedési számyparancsnok, majd Budapesten a Közlekedési osztály parancsnokhelyettese és a tiszti tanfolyam tanára 1943 tavaszáig. 1944. április elejétől Budapesten a tábori csendőmyomozó osztály parancsnoka. 1944 nyarától a fronton harcolt. Szálasi hatalomátvételekor visszajött Budapestre, és megbízták az NSzK megszervezésével és vezetésével. Az NSzK november 1-től működött, bár hivatalosan csak november 20- án alakult meg. 1944. december 24-én, a szovjet csapatok Budapestre történő első bejövetelének napján az NSzK parancsnoksága, élén Orendy-vel Sárvárra települt át. Ebben az időben Orendy több alkalommal járt Székesfehérváron is. Ő adott parancsot a székesfehérvári cigányok és más személyek, többek között dr. Koch László, a város tiszti főorvosa kivégzésére. 1945. március 22-29. között az NSzK egységeivel Ausztriába települt át. Május 4-én az ausztriai Tattendorfiiál egységeivel együtt amerikai fogságba esett. Orendy-t kiadták Magyarországnak. Ügyét gyorsított eljárással tárgyalta a Budapesti Népbíróság. Első fokon halálra ítélték, 1946. június 18-án kivégezték. Orosz ... - várpalotai borbély. Kemenesi Imre neki mesélte el a cigányok kivégzésének történetét. Országh József (másutt tévesen Ország) - csendőr nyomozó főtörzsőrmester. 1945. január 23-tól Pintér József személyi őrzője. A székesfehérvári népbíróságon Schubert Józseffel együtt tárgyalták ügyét 1946 márciusában. Ott Ferenc - kazánfűtő. Várpalotai lakos. Nyilas párt tagja. Pajor József-(Mezőszilas, 1932. december 15-Várpalota, 1984. január 21.) tanár, helytörténész. 1953-tól Várpalotán tanított. 1957-től a városi tanács művelődési osztályának vezetője, 1969-től iskolaigazgató. Pál Ferenc (másutt: Paál) - (Aba, 1913. május 13.-1974. június 24.) várpalotai csendőr főtörzsőrmester (másutt: törzsőrmester, ill. őrmester) Egy ideig nyilas politikai megbízott volt Várpalotán. Részt vett a cigányok, valamint korábban szökött magyar katonák és további cigányok kivégzésében. 1945-ben elfogták, de megszökött. 1948 áprilisában újra elfogták. A Győri Népbíróság 1948 májusában 2 év börtönbüntetésre ítélte. Pálffy-Daun József Vilmos, erdődi, gróf - (Stübing, 1892. augusztus 7.-Asunción, 1963. december 8.) földbirtokos, országgyűlési képviselő. 1916-ban felsőházi tag. Később a Sá- rosd melletti Tükröspusztán mintagazdaságot hozott létre. A Festetics-féle Magyar Nemzeti Szocialista Párt tagja. 1945-ben Ausztriába menekült, majd Paraguay-ban telepedett le. 371
