Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
III. Függeék - Életrajzi adattár
Életrajzi adattár Bálint Levente, dr. - bíró. A Budapesti Népbíróság tanácselnöke Pintér József kivégzésénél. Balogh Dezső-vezetőjegyző Várpalotán 1949. május-júniusban. Balogh János - (1910 k.—?)750 városi tisztviselő. 1944-ben a Közjóléti Szövetkezet vezetőjeként a székesfehérvári zsidó gettó ellátását szervezte, összekötő a városi tanács és a zsidó tanács között. 1944. decemberben a lakáshivatal vezetője. 1945 után alkalmi munkás. Kerekes Lajos polgármester internálása után ő vette át a város vezetését. A Székes- fehérvári Népbíróság 4 évi börtönbüntetésre ítélte, mert állítólag pénzt fogadott el a zsidóktól ellátásuk fejében. Pintér József székesfehérvári népbírósági perében tanúként hallgatták ki, többek között a cigányok kivégzésével kapcsolatosan. Bánpataky József - csendőr. 1944. december 24-től az NSZK Felderítő osztályparancsnoka. Baranyi Ferenc - 1945-ben a pétfurdői üzem dolgozója volt. Botond (Pilhoffer) István, az NSZK péti különítményének vezetője ellen indított vizsgálatban tett tanúvallomást. Barna ... - móri főszolgabíró a nyilas időkben Barna Imre - devecseri rendőr alhadnagy. Jelentést tett a Pál Ferenc várpalotai csendőr, a cigányok kivégzésének egyik résztvevője ügyében folytatott nyomozás során. Barna István, dr. - Pintér József székesfehérvári népbírósági perében szóba került a neve, mint lehetséges tanúnak, de a bíróság feleslegesnek tartotta kihallgatását. Bartha Béla (másutt Barta, ill. tévesen Berta) -(1884 k.-?) rendőr vezérőrnagy, a székesfehérvári államrendőrség vezetője. A nyilas hatalomátvétel első időszakában lemondott tisztségéről. Bartosievitz László - őrnagy. 1938-ban a Rongyos Gárda 9. sz. lövész zászlóalja parancsnoka. Ebben az egységben szolgált Pintér József is. Bársony János - holokauszt és kisebbségkutató. Daróczi Ágnessel közösen szerkesztették a Pharrajimos című kötetet. Bátor Imre - (Várpalota, 1917. január 12.-1991. június 7.) - várpalotai lakos. Visszaemlékezésében a várpalotai nyilasmozgalomról is beszél. Bátor M. József - várpalotai lakos. 1949-ben tájékoztatta a várpalotai jegyzőt a temetőn kivül eltemetett holttestekről. Bazsó Gábor, dr. - (Szolnok, 1898 k.-?) törvényszéki, majd járásbíró, 1942-ben veszprémi járásbírósági elnök, tartalékos csendőrtiszt. 1944-ben a veszprémi csendőrséghez vezényelték irodai szolgálatra. Főhadnagyi rangban a veszprémi csendőrparancsnok megbízottja. 1945 után a veszprémi ügyészség vezetője. Az ő feladata lett volna a cigányok tömeges kivégzésének kivizsgálása. Elfogadta a várpalotai csendőrparancsnok írásos jelentését, aminek alapján azt jogosnak ítélte. Pintér József székesfehérvári népbírósági perében tanúként hallgatták ki. Bejczy Gyula - (Gyöngyösfalva, 1907-Székesfehérvár, 1985.) pap, teológiai doktor. 1935-1945 között püspöki titkár, 1945-1946-ban irodaigazgató. 1946-1952 között börtönben volt. Szabadulása után ismét Székesfehérváron végzett papi tevékenységet. Békevári Gyula - pétfurdői nyilas párttag az 1930-as évek végén. Rendszeresen utasításokat hozott Vájná Gábortól. Bénák György - képviselőtestületi tag a várpalotai községi tanácsnál 1949-ben. Részt vett a ki végzett cigányok sírjának rendezéséről tartott közgyűlésen. 750 A Pintér József székesfehérvári népbírósági perében tanúvallomást tett személyek esetében a születési évet nem tudjuk pontosan megadni, mivel a jegyzőkönyvben csak életkoruk szerepel. 351
