Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)

II. Forrásközlések - Visszaemlékezés, interjúk

II. Forrásközlések aki viszont életben maradt.7“ Nem tudom, hogyan. Pipacs. És ez a Pipacs­család, ahol meséltem, hogy volt ez az óvóhely meg a Szilvás major, a háború után ott építettek házat, ott éltek ezek, a Pipacs család. Még most is vannak tagjai. Lánya. Az a Pipacs férfi vagy nő volt? Férfi volt. És háború után hosszú ideig ilyen fuvarozással... lóval, kocsival fuvarozott. Ez úgy tudom, ennek a Zsófi néninek meg a Lajcsinak vagy testvére, vagy pedig unokatestvére volt. Valahogyan életben maradt. Nem ismeri? Itt a piactéren szokott lenni, az a Pipacsnak a lánya. Vagy a menye? Nem tudom, de az anyám... Meg a feleségemet is nagyon tisztelték, mert annak idején, mikor ott laktunk az Inkámba, valamilyen ügyből kifolyólag, valami kérvényt írt meg nekik, vagy intézett, és az anyámat is nagyon szerette ez a Pipacs-család, és tisz­telték ezért. Valamilyen hivatalos eljárásban sokat segített nekik az anyám meg a feleségem. Most nem tudom... Lehet, hogy valamilyen rokon. Úgy rémlik nekem, hogy ennek a Pipacsnak vagy menye, vagy lánya... Például ezt a Pipacsot én akkor... akkor, amikor ezek az események történtek gyerekkorom­ban, én arra.... őrá nem emlékszem. A Lajcsit, azt még az arca is, meg a keze, meg a járása úgy az emlékembe van, meg a Zsófi néni, ez a kettő név, ami megmaradt nekem. Meg hát, a muzsikusok közül például nagyon jól ismertem az öreg Burkát. Burka. Nem tudom, mi volt a másik neve. Nagybőgős volt a zenekarban. Az apám valamikor fiatal korában a Palotai Unió zenekarban játszott. Szalonzenekarnak hívták, abban volt kontrás, aztán így ezekkel a... így mint szakmabeli, ismerős volt egyrészt, másrészt pedig az apámék... a nagyapá- mék ott laktak a régi bányán, ugye most a... ott a izé fölött van, amit most úgy hívnak, hogy micsoda? Marx utca, meg ilyesmi, akkor régi bányának nevezték. Tehát a közelben laktak, együtt gyerekeskedtek, onnan ismerte ezt a Burkát, meg a többi zenészt, és ezek mindig eljöttek hozzánk József napot köszönteni. [...] Ezeket a muzsikus cigányokat nem végezték ki? Nem. Azok nem. Azoknak nem lett semmi bántódásuk. Nem, hát azok tisztességes, normális izé... jövedelmük volt, hát itt a kocsmákban muzsikál- tak.[...] A vár előtt is, ott is kivégeztek... A vár előtt is volt, lőttek agyon. Én nem láttam, csak ezt mesélték. Ott a vár előtti részen. De én úgy emlékszem, hogy katonaszökevények voltak. „így 722 722 Raffael Béla. Édesapjával együtt elmenekült a kivégzés elől. Csaba Imre, veszprémi újságíró­nak mondta el visszaemlékezéseit, amelyből azonban csak Csaba Imre vázlatos feljegyzései maradtak meg. KGYVK, Kézirattár, Pajor József hagyatéka. 300

Next

/
Oldalképek
Tartalom