Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
II. Forrásközlések - Visszaemlékezés, interjúk
Visszaemlékezések, interjúk És itt Palotán volt ilyen cigány telep? Hogyne. A Dankó... amit most Dankó utcának hívnak, és annak az erre felé eső oldalán voltak a... Itt a Kossuth utca felőli oldalon? Nem a Kossuth utca felé, hanem a... tehát a Várpalota felé eső... Az alsó felén, ott nem volt. Ott csak ilyen mezőség volt. Az elején... az elején voltak a módosabb cigányoknak, tehát a muzsikus, muzsikusok, azok módosabb, és elég helyes kis házaik voltak, de a többi az bizony putri volt. Az... ami arra Pét felé húzódott el, négy vagy öt... Hát, ismertem én többet. Csak a vezetékneveiket nem... Úgy lehetett, mint valamikor az ősmagyaroknál is, hogy mindenhol ott csak egy neve volt a cigányoknak. Várpalotán a Zsófi néni, az volt egy idős cigányasszony, a Zsófi néni néven emlegették. Nagy zsivány volt, mert állandóan jósolt mindenkinek, meg csalással foglalkozott, az anyámat is egyszer átverte. Nem sértem, nem akarom megsérteni, de hát ezek tények, amit most elmesélek, hogy voltak nekik ilyen bedolgozóik. Ilyen fiatal lakatosok vagy inasok, akik abból csináltak pénzt, hogy... Akkor, abban az időben ugye rézből volt a kétfil- lér, aztán a kétfillért kilukasztották, megkalapálták, megcsiszolták, kipolírozták. .. Még olyan arany... hogy hívják... izét is ütöttek bele, ami majdnem úgy nézett ki, mint az arany. Tehát amit bele szokták ütni, hogy ez valóban arany, és ezt a Zsófi néni árulta. Az anyámnak is egyszer eladott „aranygyirit”, mert nem tudott ugye... nem tudom, melyik nyelvet beszélték, melyik cigány nyelvet beszélték, beások voltak? Nem tudom. Csak ilyen... azoknak a magyar nyelvet ezek a cigányok nem... szóval akcentussal beszélték. Hát ők nem gyűrű, hanem „gyiri”, így mondta, hogy „aranygyirit”. Vegyen nagysága „aranygyirit”! És a nagysága megvette az aranygyűrűt három pengőért. Aztán az apám, mikor megnézte, mondta, hogy menj, azt dobd ki a szemétdombra! Mert ugye, rézből volt. Na, ilyennel foglalkozott. Meg volt neki egy... neki volt egy fia, a Lajcsi. Azt is itt lőtték agyon. Úgy hívtuk, hogy Lajcsi. Az idős nénit is itt lőtték agyon? Igen. A Lajcsi... Az egyik keze, most nem tudom, a jobb vagy a bal keze, egy kicsit olyan kacska, tehát valami hibás volt a keze. És nagyon szeretett snúrozni. Snúrkirálynak hívták. Itt a Berkes közben, pontosan meg tudom mondani, hogy hol, ott volt az a snúr. Ott jöttek össze mindig a... Olyan ügyesen tudott snúrozni, pontosan dobni azzal a kacska kezével, meg... Nem tudom, ismeri-e ezt a snúr játékot? Pénzzel játszották. Aztán mikor... Voltak olyanok, akik odamentek, hogy majd nagyot nyernek, volt, amikor pengőbe meg ötven fillérbe játszották, és nem is snúrra, hanem csak így földobták, hogy írás vagy fej. A Lajcsi, ha ide tett négy pénzt, és megpörgette, az biztos, hogy annak a kétharmad részét ő vitte, annyira értette ezt a dolgot. Az például nagyon sok pénzt keresett ebből, az a Lajcsi. Ennek volt egy öccse, vagy unokaöccse, a Pipacs, 299
