Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
II. Forrásközlések - Visszaemlékezés, interjúk
VISSZAEMLÉKEZESEK, INTERJÚK már kevés szén volt, azt a szigetet meg is hagyták, és ennek az úgynevezett fekü része... Egy pillanatra megengedné, hogy... Tehát, ezen a sekélyebb részen a szén alatti közvetlen kőzet, az ilyen nagyon finom fehér színű homok volt. Olyan homok, amit valamikor az én gyerekkoromban az asszonyok az edények sikálására, tisztítására használtak, az úgynevezett kőpor. Nem tudom, hallott-e erről? Fehér, nagyon finom homok volt, és amikor mi ott gyerekkorunkban, tehát még a háború előtti időszakban, 35-36 40-es években is, oda jártunk ki fürödni a Grábler-tóba. A Grábler-tó csak közvetlenül a déli oldalon egy egész kicsi, talán olyan 20-szor 15 méteres kis tó volt. Tehát a többi rész, az meg a bányából visszamaradt szén alatti valami volt. Oda jártunk abba a pici tóba fürödni. Jó kellemes hideg vize volt. Aztán utána meg kifeküdtünk oda a homokba, napozni meg hancúrozni. Na, ott a sziget melletti, ebbe a homokos részbe ásatták meg a cigányokkal azt a... ahova belelövöldözték őket. Az a kis sziget, ami most is látszik ott? Ami most látszik, annak erre a Várpalota felé eső része. Egy olyan 10-15 méter hosszan volt ez a fehér homok, és abba könnyen ásható, hamar megásható... Oda hántolták, illetve hát temették be, ahogy elmesélték, az agyonlőtt cigányokat.715 Hogy ezt honnan tudom? Volt egy barátom, Homoki Gyula, valamivel idősebb volt, mint én. Őt elvitték a nyilasok katonának, angol hadifogságba került, és az angol hadifogságban összekerült egy olyan egyénnel, aki nyilas volt, nyilas pártszolgálatos, és benne volt a kivégzőkben. A nevét nem tudja véletlenül? De tudom. Méghozzá velem együtt járt iskolába, csak most hirtelen... Szabó Sándor vájárnak volt a csillése, és Bakos Miklós az „így történt” című könyvében ír is erről. A Szabó Sándor említi a nevét ennek a nyilas... Akkor fiatalember, illetve hát 17 éves lehetett, mert hajói emlékszem, még együtt jártam vele iskolába. Lehet, hogy elő tudom keresni a fényképét is... Кора Jancsi! Majd megmutatom a fény... a gyerekkori fényképét, mikor együtt jártunk iskolába. Кора János volt. Na, onnan tudom ezeket, amiket erről tudok, hogy ez a Homoki Gyula mesélte nekem, hogy ezzel а Кора Jánossal összetalálkozott angol fogságban nyugaton, és az hencegett vele, hogy én is benne voltam a cigányok kivégzésében. Hát, nem tudom, mit tudok még erről... Hát, aztán még annyit tudok, én akkor nem voltam ott a... ahol pillantnyi... máma található, a Piactér fölött van az éjjel-nappal nyitva lévő büfé vagy mifene, annak a helyén volt, az én gyerekkoromban úgy hívták, levente otthon. Levente egyesületnek volt egy ilyen otthona, amiben kulturális rendezvények voltak. Később aztán a háború után MADISZ lett, tehát a Magyar Demokratikus Ifjú715 Vanyó József részletes leírása alapján tudjuk legpontosabban meghatározni az áldozatok elföldelésének helyét. 293
