Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
I. Bevezető tanulmányok - Székesfehérvár a német megszállás alatt és a nyilas korban - Székesfehérvár 1944–1945-ben
I. Bevezető tanulmányok December 20-án megindult a szovjet 4. gárdahadsereg támadása a Margit-vonal ellen. Székesfehérvár közvetlen közelében folyamatosan repülőgépek, bombázás, aknák robbanása, géppuskazaj. Hamarosan már a város lőtték. December 21-én a szovjet csapatok már a repülőtér, a teherpályaudvar és a Könnyűfémmű területén tartózkodtak." A németek megkezdték a visszavonulást, a Szent László hadosztály 2. zászlóaljának katonái megadták magukat.* 99 100 December 22- ről 23-ára virradó éjjel a szovjet csapatok elfoglalták Székesfehérvárt.101 A december elején megindult gyors szovjet támadások után azonban december végén mintegy megmerevedett az arcvonal. A német és a szovjet csapatok a Móri árok két szemben fekvő hegyvonulatán álltak szemben egymással, Mórtól Iszkaszent- györgyig.102 Hol német, hol szovjet betörésekkel, állandóan hullámzott a harc. A szovjet megszállás első két hete (legalábbis a harci cselekményeket illetőleg) a visszaemlékezések szerint viszonylagos nyugalomban telt el.103 Ami a szovjet katonák magatartását illeti, igen megoszlanak a vélemények. Kerekes Lajos104 polgármester, a városban maradt egyetlen vezető személy visszaemlékezése szerint a szovjet városparancsnok Uszkov Iván105 (más források szerint Vaszilij) „minden lehetőt megtett, hogy a város lakosságát a háborúval együtt járó atrocitásoktól megkímélje. Szovjet mérnökök és műszaki szakemberek segítségével egyes fegyveres nyilasokat, Fehér ezr., a katonai pk. igen jól dolgozik. Városban a hangulat nyomott, németek lopnak, fosztogatnak. [...] December 18. Oroszok német röpcédulákat dobtak le, amelyben megadásra szólítják fel a németeket. Magyar röpcédula, amelyben megcáfolják az orosz kegyetlenkedést és elhurcolást... ” SHVOY K. (1983), 299-300. Csok- nyai Pál ezredes „...1944. december 19-én felkereste Székesfehérvár polgármesterét - dr. Kerekes Lajost - és tájékozódott a város helyzetéről, illetve megbeszélték az együttműködés részleteit. A polgármester felhívta Csoknyai figyelmét a városban uralkodó anarchiára, kérte a segítségét annak megszüntetésében (a beszállásolások szabályozására, a harácsolások, a rablások megszüntetésére, garázdálkodó nyilasok és katonaszökevények megfékezésére, stb.). Délután Csoknyai ezredes magához kérette a helybeli Nyilaskeresztes Párt helyi vezetőjét és parancsot adott, hogy a párt fegyveres alakulatát a város belbiztonságának megvédésére szervezze meg.” (URY (2000) 174. Csoknyai Pál naplóját idézi FML kéziratra hivatkozva. A naplót sajnos nem találtuk meg.) 99 FARKAS (1970a) 9. 100 SHVOY K. (1983)301. 101 Az 1944. december 20—21 -i hadieseményekhez ld. VERESS D. (2002) 83-93., FARKAS (2008) 52-53., Székesfehérvár elfoglalásáról VERESS D. (2002) 93-100., FARKAS (2008) 53-54. Ld. még Shvoy Kálmán naplójának e részét (SHVOY K. (1983) 301-302.) és Kerekes Lajos polgármester visszaemlékezését. MNL FML XV. 42 Kéziratok, 399. 102 FARKAS (1980) 263. 103 FARKAS (1965) 34., SHVOY K. (1983) 301-302. 104 Kerekes Lajos (1909—?) 1944. május 10-től 1945. január 23-ig Székesfehérvár polgármestere. Január 31-én internálták. 105 Jenei Károly visszaemlékezése szerint Uszkov Vaszilij alezredes. FARKAS - KARSAI (1970) 177. 24
