Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)

II. Forrásközlések - A várpalotai cigányok összegyűjtése és a kivégzések

II. Forrásközlések másomra jutott, hogy a várpalotai nyilasokhoz nagyobb szállítmány cigány személyt hoztak. A következő napon arról értesültem, hogy a cigányokat Szé­kesfehérvárról kísérték Várpalotára. Én ezen a napon reggel 7 órától úgyne­vezett rendes szolgálatot teljesítettem a község területén. Amikor délben ebé­delni az őrsre bementem, útközben találkoztam Fekete István főtörzsőrmester örsparancsnokkal, aki nekem egy írást mutatott, azzal, hogy ez az írásbeli parancs a cigányok kivégzésére. Az őrsön csendőrtársaimtól arról értesültem, hogy az őrsparancsnok megtagadta a nyilasoknak a kivégzés eszközlését, azzal, hogy azt csak írásbeli parancsra hajlandó végrehajtani. Nekem úgy mondta el Fekete, hogy a nyilasokkal történt vitája után felhívatták a vár épületébe, ahol a Gestapo és a Nemzeti Számonkérő Különítmény székelt, és ott adták neki az írásbeli parancsot a cigányok kivégzé­sére. Az ebédnél Fekete főtörzsőrm. kijelölte közülünk a 10 főnyi kivégző sza­kaszt, nekem pedig azt az utasítást adta, hogy 2 óra tájban menjek a vár elé, ahol az 5 cigányt fogják kivégezni, és figyeljem a kivégzés után a nép hangu­latát, hogy milyen hatással van a lakosságra a cigányok kivégzése. Amikor közeledtem a kivégzés helyére, attól kb. 100 m-re lehettem, amikor sortüzet hallottam, még közelebb érve láttam a 10 csendőrt elvonulni, majd amikor a kivégzés helyére érkeztem, ott öt arcra borult hullát láttam, akik erősen vérez- tek. Odaérkezésem után néhány perc múlva odajött Pál Ferenc csendőrtörzs­őrmester, és eközben egyik agyonlőtt cigány végső mozdulatait rugdalta, ekkor Pál a pisztolyával kétszer a hátába, egyszer a fejébe lőtt, miközben „nesze piszkos cigány, hazaáruló” kijelentést tette. Az öt cigány kivégzése után a 10 csendőr zárt alakulatban kivonult az un. akácos erdőbe, ahol kivégezték a 105 cigányt is. A kivégző szakaszban volt Bencsik őrm., Székely Márton szkv., Sza­bó Károly szkv. (ez utóbbi még Várpalotán öngyilkos lett), Vince nevű őrm. és emlékezetem szerint Domián János nevű szkv. Ugyanaznap este a kivégző szakaszbeliektől hallottam, hogy a kivégzéseket akként eszközölték, hogy 20-as csoportokban vezették ki a kivégzési helyre a cigányokat, akikkel már a délelőtt folyamán előzőleg megásatták a sírjukat. Az első 20-as csoportot beleállították a gödörbe, és a géppisztolyokkal közreműködő nyilasok segítségével kivégezték őket. A következő 20-as csoportok nem akartak belemenni a gödörbe, ezért őket a szuronyos puskákkal belökdösték, és a gödörben ugyancsak kivégezték. A kivégzésekről a veszprémi szárnyparancsnokság utólag szerzett értesülést, ezt Bazsó Gábor volt csendőrfhdgy. segédtiszttől tudom, aki utasítva lett az osztály- pk. által, hogy vizsgálja ki a várpalotai kivégzések ügyét. Úgy emlékszem, Bazsó levelezés útján vizsgálta ki a kivégzések ügyét, amikor is Fekete főtörzs­őrm. a kapott írásbeli utasítással igazolta a kivégzések jogosságát. Egyebet előadni nem tudok. Vallomásom helyesen van felvéve. 172

Next

/
Oldalképek
Tartalom