Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
II. Forrásközlések - A székesfehérvári cigányok összegyűjtése
I. Bevezető tanulmányok cigányt végeztek ki a magyar hadsereg kémelhárítói és a helyi csendőrök/2 Október 5-én a Békés megyei Dobozon 27 cigányt végeztek ki a tábori csendőrök.32 33 Ugyanezen a napon tábori csendőrök a Hajdú megyei Pocsajon szintén végeztek ki cigányokat.34 November 30-án a csendőrök a Tolna megyei Lengyel községben 14 cigányt gyilkoltak meg.35 36 1945 januárjában Fejér megye több településén: 23-án Lajoskomáromban 14 személyt a tábori csendőrök,3(1 január végén Szolgaegyháza37 községben egy teljes családot és 27 rokonukat egy mintegy 50 főnyi katonai alakulat,38 Szabadbattyánban ismeretlen személyek 26 cigányt lőttek az általuk megásatott gödörbe.39 Február közepe táján pedig a várpalotai Grábler-tó mellett 118 székesfehérvári és várpalotai cigányt várpalotai csendőrök és nyilasok gyilkoltak meg, ugyancsak a velük ásatott gödörben,40 valamint a vár előtt további 5 férfit. Tudomásunk szerint ez volt a legnagyobb mértékű, cigányokkal szemben elkövetett tömeggyilkosság Magyarország területén. A kivégzések minden alkalommal a frontvonal közelében, a szovjet csapatok előrenyomulása okozta zavaros időkben történtek. A kivégzők többnyire a cigányok fosztogatását, rablásait, illetve a szovjetekkel való kollaborálást (vagy legalábbis annak esetleges veszélyét)41 hozták fel 32 BÁRSONY-DARÓCZI (2004) 27. Michael Sinclair Stewart közlése alapján. 33 BÁRSONY-DARÓCZI (2004) 27., 94-98. (20 illetve 27 áldozatot említ.) 34 „Pocsajban a községháza udvarára tereltek több száz helyi cigányt. Elkezdték kivégzésüket, amely orosz tüzérségi támadás következtében szakadt félbe.''' (BÁRSONY - DARÓCZI (2004) 11-12.). Itt három áldozatról tudunk. (Uott. 27.) ,A pocsaji telepi romák egy részét 1944 májusában Debrecenbe vitték gettóba. Az otthon maradottakkal októberben egy csoport tábori csendőr megásatta a sírjukat, és belegéppuskázta őket.” LAKATOS (2007) 35 KATZ (2005) 71-81. ROSTÁS-FARKAS (2001) 142-144. A később elfogott csendőrök peréből részletek in: SZITA (2000) 68. 36 KATZ (2005) 82-114.; BÁRSONY - DARÓCZI (2004) 122-131. 37 Ma Szabadegyháza. 38 KARSAI (1992) 128., MNL FML, Székesfehérvári Népügyészség iratai Nü. 40/1947. forrásra hivatkozva. 72 cigány kivégzéséről tud BÁRSONY - DARÓCZI (2004) 2. r. 77. kép. 39 BÁRSONY - DARÓCZI (2004) 2. r. 78. kép, BÁRSONY (2001), LAKATOS (2007). 40 KARSAI (1992) 128-129., URY (2000) 173-181., BÁRSONY - DARÓCZI (2004) 60-67., 105., LAKATOS - TÓTH (2010), HARMAT (2014) 144-159. Számukat mindeddig általánosan 118 főben határozták meg. E kötetben többek között kísérletet teszünk ennek megerősítésére vagy megkérdőjelezésére, s ha lehetséges, pontosítására is. 41 Egy 1945 február elején, a polgári kiürítésről kiadott BM-rendelet a következőket írta elő: ,yl közbiztonsági szerveket hívja fel, hogy a kiürítendő területről a polgári lakosság mindazon megbízhatatlan egyéneket, kik a szovjet csapatok előnyomulása esetén azokhoz csatlakozhatnak, továbbá a cigányokat, családtagjaikkal együtt, végül a még feltalálható összes zsidófajú- akat vegyék őrizetbe és a kitelepítési hely illetékes főispánja által biztosítandó átmeneti internáló táborokba kell elhelyezni. Ezen internáltakat a közmunkákban állandóan foglalkoztatni kell. A felvevő főispánok internáló táborokról gondoskodjanak. ...” (BM 166.923/ 1945. sz. 5. p., idézi: KARSAI (1992) 129.) BUKOVSZKY (2007) 43. szerint az idézett számú rendeletet Vájná Gábor 1945. március 21-én, már Nagycenken adta ki. 14
