Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)

I. Bevezető tanulmányok - Cigány sors és cigány élet Magyarországon

I. Bevezető tanulmányok

és hatékonyabbá tenné,”17 Vassányi István móri járási szolgabíró összeállítása hamarosan meg is jelent a Magyar Közigazgatás című folyóiratban.18

Hangsúlyozzuk, hogy mindezek a rendeletek elsősorban a kóbor cigányok okozta közbiztonsági és közegészségügyi problémák elleni védekezésképpen születtek, mégis a két világháború közti időszakban a cigányokkal szembeni előítélet és az ellenük hozott rendelkezések egyre inkább minden cigányra kiterjedtek.19

Ennek ellenére még a két világháború közti időszakban is viszonylag békés, kiegyensúlyozott volt az együttélés cigányok és nem cigányok között. Mint minden más csoportnak, nekik is megvolt a helyük a társadalom egészében. Többségükben vándorkereskedőként, vándorló háziiparosként vagy napszámos munkákkal biztosították megélhetésüket, a zenész cigányok pedig különös megbecsülésnek örvendtek. A társadalom nagyobbik része inkább csak paternalista lenézéssel, de nem ellenségesen kezelte őket. Ami az oly sokszor vádként felhozott bűnözésüket illeti, a korabeli statisztikai adatok alapján korántsem volt olyan nagymértékű, összességében semmivel sem nagyobb, mint a társadalom egészének átlagáé.20 Csupán a bűncselekmények súlyossága tekinttében kisebb jelentőségű lopások aránya volt magasabb, ami azonban a távoli, csak hírből ismert, bár esetenként súlyosabb bűncselekményeknél sokkal inkább bosszantotta, felháborította a (különösen a vidéki) lakosságot - mindenesetre jó alapot kínálva a politikai befolyásolhatóságnak. Hozzá kell tennünk, hogy az egyre romló gazdasági helyzetben, valamint a cigányok hagyományos megélhetési formáinak a nagyipar által okozott ellehetetlenítése miatt a lopás időnként mintegy „szükségszerű” is lett.

Az egyre inkább erősödő, és mind inkább a cigányság egészére kiterjedő ellenszenv hatására harminc év után, 1939-ben ismét szóba került a munkatáborok felállításának gondolata, sőt épp egy Fejér vármegyei feliratban már a „koncentrációs tábor” kifejezés is előfordul,21 bár ennek gyakorlati megvalósítására még évekig nem került sor. Az mindenesetre bizonyos, hogy a Horthy-kor- szakban - legalábbis a törvényhozás szintjén - nemigen foglalkoztak a „cigány- problémával”. Az évenkénti cigányrazziák továbbra is eredménytelenek voltak,

17 MNL PML rV-408/b, 57810/936 (idézi: POMOGYI (1995) 66-67.) Ld. még KARSAI L. (1992) 49.

18 VASSÁNYI (1936) 44, 46, 47. sz.

19 POMOGYI (1995) 51. Az 1938-ban megjelent 66.045/1938. BM sz. rendelet kimondja, hogy minden cigányt gyanús egyénként kell kezelni. MEZEY - TAUBER (1980) 230.

20 POMOGYI (1995) 26M6., DUPCSIK (2009) 90-92.

21 MNL PML rV-408/b, 300005/940. De ugyanez a kifejezés már Pest vármegye törvényhatósági bizottságának 1939. szeptember 12-i ülésében is elhangzott. GESZTELYI NAGY (1940) 27-28.

12