Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Siptár Dániel: A monasztikus szerzetesség megújulása a Veszprémi Egyházmegyében
A MONASZTIKUS SZERZETESSÉG MEGÚJULÁSA A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYÉBEN palotai birtokokat mind Zircnek tulajdonították.48 A tihanyi monostorból vár lett, így a megmaradt, nem török területen fekvő birtokok gyakorlatilag ennek fenntartását szolgálták. A címzetes apátok rendre birtokperekbe is keveredtek a várkapitányokkal.49 Bakonybél pedig Pannonhalmával való összekapcsolásától kezdve a címzetes apátok gondatlansága folytán elvesztette a pannonhalmi apátság birtoktestéhez nem kapcsolódó javait, a megmaradtakat pedig az atyaapátság kezelte a maga hasznára.50 Ennek megfelelően mindhárom újjáélesztett monostor a kezdetektől sikeres vagy sikertelen kísérletekbe fogott a birtokállomány visszaállítására és megszilárdítására perek és anyagi áldozatok formájában, annál is inkább, mivel jövedelemre az építkezésekhez, így a szerzetesi élet helyreállításához is szükség volt. Lilienfeld 8000 forintot fizetett a Thury-családnak a zálogban lévő birtokok kiváltására, de birtoklásának negyven éve alatt csekély eredménnyel próbálkozott ezek valós birtokba vételével, valamint továbbiak visszaszerzésével és újak vásárlásával.51 Tihany esetében Altenburg az átadáskor megkapta a nyilvánvaló birtokokat, ezeken nem túl nagy sikerrel betelepítéseket végzett. További, vitatott hovatartozású, és ekkorra nyilvánvalóan visszaszerezhetetlen javakért azonban hosszan és költségesen, de sikertelenül pereskedett.52 Bakonybél első apátja, Göncz Celesztin pannonhalmi perjel könnyebb helyzetben volt, mivel nem idegenekkel kellett egyezkednie és pereskednie. Sikerült is megszereznie apátsága ellátására két birtokot, amelyek ekkor még Pannonhalma kezelésében voltak az egykori bakonybéli javak közül: Kajárt és Mórichidát.53 Az első atyaapátságok által kifejtett tevékenységben mutatkozó különbségek az újjáéledő monostor helyszínének állapotából és az atyaapátságoktól meglévő távolságból adódtak. Míg ugyanis az elpusztult bakonybéli épületek helyén Göncz Celesztin a közeli Pannonhalmáról már megkezdte a terep- rendezést, sőt utakat és fából rezidenciát is építtetett,54 a szintén lakhatatlan Zirc esetében Lilienfeld távolsága miatt köztes és ideiglenes rezidenciát kellett kialakítani a felélesztésen munkálkodó ciszterci szerzetesek számára. Ennek érdekében Ujfalussy Márton zirci apát Pápán vásárolt házat.55 Tihanyba 48 Horváth (1930) 75., 90-109. 49 Erdélyi (1908) 76-100. 50 Sörös (1904) 11-13., 15., 23-25. 51 Horváth (1930) 114-122.; Mussbacher (1982) 23-30., 34-41.; Alpár (1942) 15. 52 Sörös (1911) 7., 38., 527-530. 53 Sörös (1904) 25-26., 42. A két település ma Kajárpéc és Mórichida Győr-Moson-Sopron megyében. 54 Sörös (1904) 26., 42. 55 Horváth (1930) 115., 117.; Hervay (1984) 217.; Haris (1998) 355.; Badál (2002b) 428-429.; Badál (2009) 37-318. Ujfalussyra lásd alább. 171
