Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Mihalik Béla Vilmos: Katolikus megújulás a Jászságban (1687–1746)
Mihalik Béla Vilmos a város részéről senki nem lépett fel a gyülekezet ellen.11 Úgy tűnik tehát, hogy az iskolamestert nem akarták erővel elüldözni, sokkal inkább bíztak egy szoros felügyeletben, és a reformátusok lassú elfogyásában. Ezt egyébként a Kageneck- féle leírás is megerősítette, amikor feljegyezte, hogy a jászberényi reformátusok száma egyre inkább fogy.12 Az iskolamester szoros felügyelettel együtt járó békés megtűrését támasztja alá, hogy míg a mestert viszonylag békében hagyta a plébános, addig azt megtiltotta a jászberényieknek, hogy Szentmártonkátára járjanak istentiszteletre, esketni és gyermekeiket kereszteltetni. Mivel azonban a stóladíjat ezekben az esetekben is megfizették a jászberényi plébánosnak, talán ezért sem lépett fel erélyesebben a szóbeli tilalomnál. A Rákóczi-szabadságharc idején lett ismét lelkészük, akit Vay Ádám vitt be Jászberénybe.13 Úgy tűnik, hogy a szabadságharcot követően, a német lovagrendi uralom idején szabad vallásgyakorlatot tarthattak, erre utal már az 1710-es évek végén felvett tanú- vallomások egyike is, miszerint már a beiktatáskor a lovagrend egy puszta telket jelölt ki a reformátusoknak vallásgyakorlatra.14 Ezt erősíti meg az 1746. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv értesülése is, ugyanis eszerint 1724 körül kis imaházukat újjáépítették fából.15 A két felekezet együttélése viszonylag békésen alakult, vélhetően azért, mert a jászberényi reformátusok egyértelmű kisebbségben voltak a katolikusokkal szemben. Egészen másként történt ezjászkisér esetében. A konfliktust még hatvan évvel később is felemlegették, amint 1763-ban Korher Ignác kanonok írta Esterházy Károly püspöknek: a jászkiséri reformátusok „megtanulták már (...) és mint egy tejjel szopták az maguk eleitől, az efféle zabolátlan ellenünk mindenkor agyarkodó dühösséget."16 1700-ban ugyanis a jászberényi káplánt, Zorger Jánost Telekessy István egri püspök beleegyezésével és Esterházy Pál nádor meghagyásával Sőtér Ferenc jászkun alkapitány beiktatta jászkiséri plébánosnak.17 A templom felszentelésére és Zorger beiktatására a környező jász települések lakosai ünnepélyes körmenetben érkeztek a református községbe. Sőtér szigorúan meghagyta 11 EÉL AV nr. 647/3. De excessibus Acatholicorum in comitatu Heves, Borsod, Jazigia, Cumania - Jászberény - 1718. március 12-i és 1718. április 9-i tanúvallomások. A helyi lakosoktól felvett tanúvallomásokat sokkal inkább megbízhatónak tekintem ez esetben, mint például a Kiss János Antal egri olvasókanonok által adott bizonyságlevelet, aki kijelentette, hogy a Rákóczi- szabadságharcot megelőzően, Franyó Mihály plébános idején (1694-1702) iskolamesterük sem volt a jászberényi katolikusoknak: EÉL AV nr. 647/3. Jászberény - 1718. március 17. 12 DOZA U155/3. föl. 149v. 13 EÉL AV nr. 647/3. Jászberény - 1718. március 12-i és 1718. április 9-i tanúvallomások. 14 EÉL AV nr. 647/3. Jászberény - 1718. március 12-i tanúvallomások. 15 EÉL Can. Vis. nr. 3413. Districtus Pata (1746) pag. 135. 16 EÉL AV nr. 653. Gravamina et querelas Acatholicorum - Jászkisér - 1763. június 13., Jászapáti. 17 Főldváry (1898) I. 197. 98
