Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Kovács Kálmán Árpád: Padányi Bíró Márton és a bécsi valláspolitika erővonalai az 1750 és 1760-as években
Padányi Bíró Márton és a bécsi valláspolitika erővonalai az 1750-es 1760-as években ták, hogy a Gubernium vallásügyi súlyának növelése ügyrendi megoldásokkal a katolikus érdekek előtérbe helyezését fogja eredményezni. Bajtay püspök 1765-ös canonica visitatiojáról tett jelentése kapcsán Mária Terézia az alábbi, az Államtanácsban megfogalmazott kérdéseket intézte a kancelláriához és püspökhöz: 1.) Szabad-e Erdélyben egyik tűrt vallásról átmenni a másikra? Van-e már törvény a hitehagyott katolikusok ellen? 2.) Szabad-e büntetlenül eretnekségben neveltetni a meghalt katolikus szülők gyermekeit? 3.) Szabályozza-e törvény a vegyes házasságokból származó gyermekek vallását? Ha nincs megfelelő törvény, lehetne-e azt „ex regice potestatis plenitudine” hozni?93 A püspök a következőkben tesz eleget a királyné felszólításának: 1.) A katolikus vallásban született árva gyermekekről intézkedik a királynő 1751-ben a rendekhez intézett leiratában, amelynek értelmében a világi hatóságok feladata ellenőrizni, hogy a katolikus gyermekek katolikus módon nevelkedjenek, és protestáns iskola látogatására ne kényszerítsék őket. Ezt azonban nem viszik keresztül, mert a katolikus árvákat akatolikusok veszik magukhoz, s a maguk meggyőződése szerint nevelik. Ezt a rendeletet meg kellene újítani, és végrehajtásáról gondoskodni. Az aposztáziára való buzdítást mind a királyi rendeletek, mind a törvények tiltják, s ezek nem igen maradnak büntetlenül. Vegyes házasságokat az 1751-iki rendelet szerint csak a püspök engedelmével lehet kötni, ezt az engedélyt pedig csak a következő reverzális ellenében nyerik meg: a) ha megígérik, hogy katolikus pap előtt katolikus módon esküsznek meg;94 b) ha mindkét nemű gyermekeiket a katolikus vallásban nevelik; c) ha az akatoli- kus fél megígéri, hogy katolikus házastársát vallása gyakorlásában nem zavarja, mert ellenkező esetben büntetés alá esik. A püspöki előterjesztésre született rezolúcio Pettauer Antal szebeni jezsuita plébánosnak kötelességévé tette a katolikusnak született, de protestánsnak nevelt gyermekek névsorának felküldését.95 A püspöki vizitáció, a jelentés és a rá érkezett uralkodói döntés fokozta a katolikus törvényhatósági tisztek fellépéseit. A Gubernium 1765. december 5-i, Halmágyi István szavával élve nevezetes vallásügyi consiliumán tárgyalásba került az udvarhelyszéki táblának egy kérdése, miszerint az aposztatákkal kapcsolatos ügyekben hozott ítéletek egy legfelsőbb döntés alapján a Guberniumnak beküldendők, vagy egy korábbi főkormányszéki rendelet alapján azonnal végre93 ÖStA HHStA StRP 1023/1765 den Vortrag der Siebenbürgischen Kanzlei vom 12. Apr. betreffend, cirk. am 24. Apr., expediert am 5. Juni: Über den Vortrag des siebenbürgischen Bischofs Baron Baitay. 94 Miskolczy István szerint ez az 1764 óta folyamatban levő katolikus tiltakozás része a reformátusoknál dívó klauzula ellen, amely szerint addig lesz érvényben a házasság, „quoad usque in taa honestate et puritate permanseris”. Vö. MNL OL B2 AG 1764:587. 95 Miskolczy (1914) 51-52. 81
