Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Forgó András: Az egyházi középréteg politikai szerepvállalása a török kiűzése után
Az EGYHÁZI KÖZÉPRÉTEG POLITIKAI SZEREPVÁLLALÁSA A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN lépésekor érvényesíthették az újonnan megalapított székeskáptalanok (és természetesen a megyéspüspökök) országgyűlési részvételi jogukat. Ez nemcsak a két görögkatolikus káptalan (Munkács mellett Nagyvárad, Kőrösön ekkor még nem működött káptalan), hanem a szintén Mária Terézia kezdeményezésére kánonilag alapított római katolikus püspökségek (Besztercebánya, Rozsnyó és Szepes, valamint Székesfehérvár és Szombathely) székeskáptalanjai esetében is így volt. Az országgyűlési meghívókkal a szokások szerint a Magyar Udvari Kancellária foglalkozott, így 1790 elején Pálffy Károly kancellár az esztergomi prímás-érsekhez, Batthyány József bíboroshoz fordult, hogy tájékozódjon az újonnan meghívandó egyháziakról. A prímás nem feledkezett meg a római katolikus püspökökről és káptalanjaikról, a görögkatolikusokat azonban meg sem említette. Pálffy kancellár utólagos kérdésére pedig a latin klérus korábbi álláspontjához ragaszkodva kijelentette, hogy a görögkatolikus püspökök nem rendelkeznek önálló joghatósággal, ők csak a római katolikus püspökök rítus- helynökei, ezért nem tarthatnak igényt az országgyűlési részvételre. Természetesen a székeskáptalanok küldötteinek megjelenését sem támogatta, itt még azzal is érvelt, hogy ezek az intézmények nem rendelkeznek földbirtokkal. Pálffy kancellár ugyan kezdettől fogva ettől ellentétes álláspontot képviselt, az érintett püspökök és káptalanok azonban az országgyűlés megnyitásáig nem kaptak uralkodói meghívót.42 A munkácsi káptalan bízott ügye jobbra fordulásában, ezért két tagját az országgyűlés akkori helyszínére, Budára küldte, hogy próbálja meg elérni Ba- csinszky András püspök és a káptalan meghívását a diétára. A két követ, Zsettkey András munkácsi prépost és Gáli Mátyás sátoraljaújhelyi parókus, tiszteletbeli kanonok rendszeresen jelentett a püspöknek az országgyűlésről. Miután Ba- csinszky is Budára utazott, a két kanonok a káptalan otthon maradt tagjainak számolt be ténykedéséről, akik instrukciókkal látták el őket a budai teendőkről. E levélváltás másolatát a munkácsi káptalan külön protocollumban őrizte meg.43 Ez a jegyzőkönyv, ahogy látni fogjuk, igen érdekes szögből nyújt betekintést az 1790-1791. évi országgyűlés világába. Zsettkey prépost és Gáli parókus az országgyűlés kezdetétől fogva Budán tartózkodott, érkezésük utáni napokban felkeresték az egyházi és világi főméltóságokat, hogy megnyerjék őket ügyüknek. Beszámolójuk szerint mind Batthyány prímás, mind pedig a világi urak szívélyesen fogadták őket, egyedül az Eszterházy Károly egri püspöknél tett látogatás telt feszült hangulatban. Ezen nem is csodálkozhatunk: a munkácsi görögkatolikus eparchia az egri római 42 Az ügy részletes bemutatása: Forgó (2010). 43 KTÁL 151. 5/160. Protocollum actorum Capituli Munkacsiensis respicientium generalem Regni Hungáriáé diíetam anno 1790 celebratam. 33
