Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)

Miskei Antal: A ráckevei Szent Kereszt-templom a 18. században

A ráckevei Szent Kereszt-templom a 18. században A gyakori restaurálást elsősorban a rossz vagy gyenge minőségű építőanyag indokolta. Amikor például 1775. augusztus 2-án Popovics Demeter helyi lakos udvarában kigyulladt egy szénaboglya, és annak tüzétől 97 ház leégett, a temp­lom faszerkezete is megrongálódott. Ezt követően a tetőt kijavították és újra- zsindelyezték, hogy a főoltárnál ismét misézni lehessen. Hasonló okból kellett helyreállítani 1744-ben az épület mennyezetét is.30 A templom állagának minősége a mezőváros kegyurának jóindulatán és anyagi támogatásán múlott. Az 1764. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv külön kihangsúlyozta, hogy a falak tisztaságáért és jól karbantartott állapotáért az uradalmi ügyintéző a felelős, engedélye nélkül sem bontani, sem falazni nem lehetett.31 Az egyházközség pénztárában rendszerint annyi összeg állt rendelkezésre, amelyből a felújítási munkálatoknak csupán egy részét lehetett elvégezni. A plé­bánia megtakarított pénze 1763-ban például kifejezettenjónak mondható, hiszen összesen 1049 forint 6 krajcárt tett ki. Csupán az összehasonlítás kedvéért: a katolikus felekezet létszámához képest kisebbséget alkotó református gyülekezet 1712-ben fogott bele egy nagyobb vállalkozásba, amikor is templomának fator­nyát 618 forintért felépíttette. A század utolsó negyedében újabb változás tör­tént a protestáns eklézsia életében: a fatorony helyébe 1788-ban 900 forintért felhúzták a kőből épült tornyot. Megjegyzendő, hogy az átépítéshez szükséges köveket nem az ország távoli pontjáról szállították a Csepel-sziget délkeleti ré­szébe, hanem Ráckeve közvetlen környékéről szerezték be, így csökkentve a fel­merülő kiadásokat.32 A 18. századi térképeken és metszeteken nem látható, de az 1740-1750-es években összeállított feljegyzésekben említés történik a Szent Kereszt-templom fából készült tornyáról (turris lignea), amelyet az 1760-as évektől egy, a tetején fakereszttel ellátott harangláb (campanile) váltott fel.33 Ráckevén 1657 óta csak este, 1718 óta már reggel és este is harangoztak.34 A haranglábban elhelyezett négy harang tehát elengedhetetlen tartozéka lett a Kereszt-templom 1717-ben nyerte el végleges formáját. História Domus, Ráckeve. 5.; Entz (1958) 10. 30 História Domus, Ráckeve. 11.; SzfvPL Kuthy István plébániatörténeti kézirata, 2. doboz (Rác­keve). 31 SzfvPL Kuthy István plébániatörténeti kézirata, 2. doboz (Ráckeve). 32 SzfvPL Kuthy István plébániatörténeti kézirata, 2. doboz (Ráckeve); Entz (1958) 17. 33 SzfvPL Kuthy István plébániatörténeti kézirata, 2. doboz (Ráckeve); SzfvPL no 5877. Conscrip- tio Dicecesis Alba Regalensis in ordine ad Projectum circa erigendas Parochias et Capellanias locales in Comitatibus Albensi et Pesthini sub ministrata anno 1782.; História Domus, Ráckeve 10.; Wallon-Sprenger (1980) 194. 34 MNL PML V. 180/A-a. 13/a. kötet Ráckevei krónika (1600-1836). 15. és 25.; História Domus, Ráckeve 8-9.; Magdics (1888) 98. és 107. 267

Next

/
Oldalképek
Tartalom