Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Miskei Antal: A ráckevei Szent Kereszt-templom a 18. században
Miskei Antal akiknek rendházfőnökét (archimandrita) a budai ortodox püspök nevezte ki saját belátása szerint.17 A városi jegyzőkönyvek bejegyzései arról árulkodnak, hogy a pap ellátásához és a templom fenntartásához szükséges anyagi alapok (dós, fundus) egy részét a 18. század második felében a mezővárosi önkormányzat biztosította. Az elöljáróság 1787-ben például mind a három felekezet papját 3 akó (175,8 liter) bor-, 2 font (1,12 kg) bors- és egy mázsa (56,12 kg) marhahús-ellátásban részesítette. Fri- detzky Ferenc katolikus plébános és Veszprémi Fejes Ambrus református lelkész - a Szunyog-pusztai szántók mellett - a Királyréten 12 lánc széles és 14 lánc hosszú (13 hold) réthasználatra kapott engedélyt. Konstantinovics Theodor szerb pópa 1787-ben a kalugyerek egykori besnyői kaszálójára jelentette be igényét.18 A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG ÚJJÁSZERVEZÉSE A római katolikus egyházközség Ráckevén az 1700-as évek elején szerveződött újjá. Mivel abban az időben a veszprémi egyházmegye komoly paphiánnyal küszködött, ezért nem annyira plébánosokat, mint inkább szerzeteseket vagy - végszükség esetén - világi személyeket bíztak meg lelkipásztori teendők ellátásával. így kerültek Pestről Ráckevére 1701-ben adminisztrátori, azaz plébánosi hatáskörrel felruházott német származású domonkos szerzetesek.19 Az első domonkos adminisztrátort Kukulo Károlynak (1701-1712) hívták. Fejereklyéjét Knájtner János helybéli lakos 1864. május 8-án még látta a plébánia épületében. A településen azonban hamarosan feltűntek a magyar származású domonkos atyák is, akik közül az első név szerint ismert személy Házy József (1726-1734) volt.20 A katolikus anyakönyvek vezetése szintén a 18. század elején kezdődött. A legkorábbi adat 1700. június 13-ról származik; ezen a napon keresztelte meg Pelsinius János „tisztelendő atya” Claudius Antoniust. Az újszülött Páduai Szent Antal, a gyermekek védőszentje oltalmába került.21 A domonkos adminisztratúra megszervezésében Heissler Donát gróf és Savoyai Eugén herceg járt az élen. Mindketten igen sok türingiai katolikus német családot telepítettek le a Csepel-szigeten, így gondoskodva uradalmukon 17 A ráckevei ortodox felekezet 18. századi életéről: Miskei (2008) 40-47. 18 MNL PML V. 180/A-a. Ráckeve mezőváros iratai. Tanácsi iratok. 1. kötet. 131. (1787. június 17.), 141. (1787. szeptember 26.) és 182. (1788. július 27.) 19 História Domus, Ráckeve, 8.; Petrák (1949) 15.; Entz (1958) 9-10.; Wallon-Sprenger (1980) 194. 20 História Domus, Ráckeve, 9.; Fegyó (1992) 60. 21 Liber baptisatorum, defunctorum et copulatorum parochias Ráckeve I. kötet. Abit 1701-1730.3. 264
