Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Hermann István: A veszprémi római katolikus egyházmegye helynökei 1700 és 1777 között
A VESZPRÉMI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZMEGYE HELYNÖKEI 1700 ÉS 1777 KÖZÖTT Orosz Pál rövid életű helynöki megbízatását követően Lenti István (mester) kanonokot nevezte ki Bíró Márton az egyházmegye legfontosabb tisztségére. Kettejük harmonikus együttműködésére utal, hogy Lenti 1758-ig, tizenegy éven keresztül látta el a feladatot. Ez összehasonlítva elődeinek hivatalviselési idejével mindenképpen figyelemre méltó.33 Bíró bizalmát jelzi, hogy a Pöstyéni Mihály olvasókanonok halálával megüresedett javadalmat 1755-ben helynökének juttatta, majd az uralkodó őt nevezte ki az 1756-ban elhunyt Orosz Pál nagyprépost helyére, nyilván a főpásztor támogatásával és kezdeményezésére. Fennmaradt levelezésüket áttekintve egyetlen momentum árnyékolja be Lenti és Bíró évtizedes kapcsolatát. Lenti István 1758. december 6-án kelt, Padányi Bíró Mártonhoz írott latin nyelvű leveléből értesülünk arról, hogy a főpásztor felmentette a helynöki tisztségből.3"1 A felmentés okaként Lenti leveléből és Bíró Márton püspök december 13-án kelt válaszából valamiféle sikkasztás (talán a Cassa parochorum által a papságnak biztosított összegekből), illetve vesztegetés, korrupció gyanúja merül fel.35 A levélváltásból kiderül, hogy névtelenül vádolták meg a püspök előtt az említett visszaélések elkövetésével. Mivel Lenti István utolsó általam ismert, még helynökként a promontori plébánia ügyében írott, szeptember 16-án kelt levele sem stílusában, sem nyelvében nem tér el a korábbi években megszokottaktól,36 azt kell feltételeznem, hogy a panasz késő ősszel jutott a főpásztor tudomására, talán nem sokkal Lenti felmentését megelőzően. Véleményem szerint a helynöki tisztségben bekövetkezett váltásra a - Lenti által tulajdonképpen nem tagadott - vádaknak nem volt közvetlen befolyásuk, azt már hónapokkal korábban előkészítették, legfeljebb a váltás konkrét időpontjára lehettek hatással. A tudatosan tervezett váltásra utal Dravec József 1758. májusi olvasókanonoki és ezzel egyidőben történt substitutus vicariusi kinevezése. Az ügy folytatására utaló forrásra nem bukkantam, elképzelhető, hogy Lenti a bibliai Zákeushoz hasonlóan37 valóban elégtételt adott a károsultaknak, s az ügy 33 Feltehetően Zádori Mihály közelíti meg ezt, aki nagyprépostként Volkra püspök helynöke volt. Hivatalviselésére azonban csak elszórt adatok maradtak fenn, így annak pontos tartamát nem lehet meghatározni. Acsádi Ádám helynökei 4-6 évi maradtak hivatalban. A konfliktusok mellett (Bíró) feltehetően az életkori, egészségi állapot is befolyásolta a tisztségben bekövetkezett váltásokat (Potyondi, Szabadi). 34 „Pro gratiosa Excell[ent]ice V[estr]ce mihi per d[omi]num perill[ust]rem fiscalem Josephum Arvay demntiata et a munere vicariatus facta absolutione humillimas ago gratias [...]” SzPL no 5067. tóm. 2. 516-517, idézett rész: 516. 35 Bíró püspök Sümegen 1758. december 13-án kelt válasza: SzPL no 5067. tóm. 2. 517-518. 36 A magyarul íródott levél megtalálható VÉL 1.1.6. fase. 1. no 26. 37 A hasonlatot Lenti István használta a levelében: „[...] denique si quem malitiose et scienter defraudavi, cum Zacheo reddo quadruplum.” SzPL no 5067. tóm. 2. 517. 239
