Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Sztana-Kovács Adrienn: Fejér megye 18. századi nemzetiségei és vallásfelekezetei az egyházi és világi források tükrében
Sztana-Kovács Adrienn házigazgatási helyzetét.53 A 18. század első felére vonatkozóan nem álltak rendelkezésünkre teljes értékű adatok az egyes felekezetek egyházközségeinek és tagjaiknak számáról. Bizonyos tendenciák érzékelhetőek, például a magyar református lakosság számbeli fölénye, az egyházközségek és a hívek számát tekintve. Ennek ellenére evangélikus, katolikus, ortodox és esetleg izraelita valláséi népesség arányát közelítőleg sem tudtuk megbecsülni. Padányi Bíró Márton és Torkos Jakab vizitációi 1747-ben A katolikus lakosság számának növekedését a bevándorlás mellett a földesúri betelepítések és az egyház rekatolizációs tevékenysége segítette elő. A veszprémi püspökök egyház újjászervező munkája együtt járt a lakosság megtérítésével, akár erőszakos eszközökkel is.54 Padányi Biró Márton veszprémi püspök uralkodói engedéllyel 1747 januárjától vizitálta egyházmegyéjét. A püspök kérdéssort állított össze, amelyekre a település vénei, a bíró, az esküdtek, az egyházfi, az iskolamester, a bába és a földesúr képviselője, a falu papja, esetleg a protestáns lelkész válaszoltak. A kérdések az egyházközség történetére, a templom külső és belső leírására, felszerelésére, könyveire, jövedelmére, valamint a plébánosra, képzettségére, jellemzésére, jövedelmeire vonatkoztak. Nagyon fontosak voltak a tevékenységével foglalkozó kérdések: milyen nyelven prédikált, milyen volt a viszonya a hívekkel. Ugyancsak kiemelt volt a hívek közösségéről szóló rész, amely kitért a településen élők nemzetiségére, a beszélt nyelvekre és hitéletükre. Feljegyezték a kegyúr és a földesurak személyét, vallásukat, az iskolamester nevét, jövedelmét és tanítványai számát. Padányi egyházmegyéjének felmérése során nagy figyelmet fordított a protestáns lelkészek tevékenységének vizsgálatára, a keresztelés gyakorlatára. Utolsóként a filiák helyzetét és a lakosság vallásfelekezet szerinti adatait foglalták írásba. A jegyzőkönyvek összesen 80 Fejér megyei település nevét tartalmazták. A 25 egyházközségből tizenhathoz tartoztak ún. leányegyházak55 a fehérvári esperesi kerületben. A jegyzőkönyvben szerepelt öt másik Fejér megyei település is: Ladány (a mai Nádasladány), Füle, Inota Soponya és Kálóz, ezek a települések a veszprémi esperesi kerület részét képezték.56 53 Hermann (2011) 248. 54 Bővebben: Dénesi (2006), Hermann (2011), Kovács Adrienn (2011a), Tüskés-Knapp (1989) 141. 55 Filiával rendelkező anyaegyházközségek: Adony, Bicske, Csákvár, Etyek, Kozma, Lovasberény, Mór, Pátka, Pázmánd, Perkáta, Szabadbattyán, Szár, Szentgyörgy (iszka-), Tárnok, Vajta, Vál. 56 Padányi 1752-es, a Vatikán számára készített jelentésében Ladány mint Ősi filiája szerepelt, Polgárdi mint Füle filiája, amely korábban Szabadbattyáné volt, tehát Füle anyaegyházközséggé szerveződött, Soponya pedig Kálóz filiájaként volt feltűntetve. Inota Palota 204
