Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)

Siptár Dániel: A monasztikus szerzetesség megújulása a Veszprémi Egyházmegyében

Siptár Dániel Párhuzamok és különbségek a felélesztett monasztikus szerzetesi intézmények és a búcsúszentlászlói ferences kolostor között 3. táblázat: ZIRC, TIHANY, BAKONYBÉL BÚCSÚSZENTLÁSZLÓ Elhelyezkedés Lakott területtől távol (kivéve Tihany) Hetés és Sándorháza közötti sziget Alapítás és fejlődés Másik apátság feléleszti (Lilienfeld 1659/Heinrichau 1699, Altenburg 1701, Pannonhalma, 1693), elsősorban birtokügy, másodsorban a helyszín kiépítése. Konventi rangra emelés: 1750-es évek Széchényi Pál veszprémi püspök 1694-ben a korábban remeték által gondozott középkori kegyhelyet a mariánus ferencesekre bízza, ők itteni kunyhókba költöznek és megtisztítják a területet, amelyet 1718/ 19-ben a hetési és sándorházai nemesektől meg is kapnak. Konventi rangra emelés: 1726 Épületek Ideiglenes épületek az 1720-as években, építkezés az 1730-as és 1740-es években, templom elkészülte az 1750-es években Templomépítés: 1714-1724, szentelés: 1734. június 20. (Acsády Ádám) Kolostorépítés: 1734-1736 Gazdálkodás Birtokok jövedelme, kisebb részben a lelkipásztori tevékenység díjai Alamizsna (arisztokraták, tisztek, zarándokok adományai - László-napi búcsúk), rendtartományi és megyei támogatás, lelkipásztori tevékenység díjai, kéregetés Szerzetesek A század közepéig kevesen (Zircen főleg sziléziaiak), majd nagyobb számban, többnyire magyarok Magyar szerzetesek nagy számban, az építkezés idején sok iparos (laikus) testvér 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom