Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Siptár Dániel: A monasztikus szerzetesség megújulása a Veszprémi Egyházmegyében
Siptár Dániel perjele, mint a címzetesből tényleges apáttá válás okozta önálló jövedelemre és presztízsnövekedésre.40 Jelentős különbségként emelhetjük ki emellett azt a bő négy évtizedes fáziskésést, amely Zirc és Tihany újjáélesztésének kezdete között mutatkozik. Mégis, hosszú uralkodásának köszönhetően mind a zirci apátság 1660. május 26- án, mind a tihanyi apátság 1701. augusztus 14-én kelt felélesztő oklevelét I. Lipót adta ki.41 Tartalmukban erősen hasonlóak, a különbségeket az a tény okozza, hogy míg Zirc esetében a monostor helyszíne maga is elpusztult,42 a tihanyi apátság épületei megmaradtak.43 Ezért találjuk a zirci oklevélben a birtokok visszaszerzésének kötelezettsége mellett elvárásként a templom és monostor felépítését, valamint a szerzetesi élet megindítását,44 míg a tihanyi oklevélben utóbbi kettő helyett az apátsághoz tartozó települések templomainak restaurációja, ezekben az istentisztelet végzése, illetve az ottani lelkipásztorok és tanítók ellátása szerepel az atyaapátság feladataként.45 Az 1. táblázat vonatkozó cellái kapcsán megjegyzendő továbbá, hogy Bakonybél esetében azért nem keletkezett uralkodói oklevél, mivel - ahogy a fentiekben láthattuk - nem királyi kegyuraság, hanem közvetlenül Pannonhalma alá tartozott. Szintén itt érdemes utalni arra, hogy Zirchez hasonlóan Bakonybélen is elpusztult a középkori apátság helyszíne.46 Az apátságok helyszínének állapota, és az említett oklevelekben foglalt, részben ebből következő kötelezettségek meghatározták az első tulajdonosok tevékenységét is. A király előírásának megfelelően mindhárom feléledőben lévő monostor az egykori birtokok visszaszerzését tartotta legfőbb feladatának. A működésük szünetelése idején ugyanis a középkorban birtokolt javaik legtöbbjét valamilyen formában elidegenítették. Zirc birtokait még 1564. szeptember 14- én Thury György palotai várkapitány47 vette zálogba, ami által Palota vára és Zirc monostora egykori javai összekeveredtek, így később a bizonytalan eredetű 40 Sörös (1904) 26. Lásd Göncz 1699. évi tiltakozását a győri káptalan előtt saját apátja, Lendvay ellen, mivel az egy eredetileg Bakonybélhez tartozó kajári malmot el akart adni. Uo. 526. (Oklevéltár 71. sz.) 41 Előbbi szövegét lásd Grüger (1982b) 101-102., utóbbiét Sörös (1911) 707-711. (Oklevéltár 2. sz.) 42 Horváth (1930) 73., 130.; Hervay (1984) 217. 43 A templom 1647-ig lőszerraktár volt, majd 1656-1660-ban helyreállították. Az istentiszteletet ekkor a helyi plébános és a sümegi ferencesek végezték Tihanyban. Erdélyi (1908) 95-97., 123-124., 228-232., 437-438. A templom és a vár madártávlati és alaprajza 1667-ből uo. 169., 479-480. 44 A 41. jegyzetben idézett szövegkiadás mellett lásd elsősorban Horváth (1930) 113.; Alpár (1942) 14. 45 A 41. jegyzetben idézett szövegkiadás mellett lásd Sörös (1911) 7., 124. 46 Sörös (1904) 24. 47 Molnár László (1989), különösen 48-50. 170
