Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Siptár Dániel: A monasztikus szerzetesség megújulása a Veszprémi Egyházmegyében
Siptár Dániel A MONASZTIKUS SZERZETESSÉG MEGÚJULÁSA A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYÉBEN* Az 1683 és 1703 közötti időszak az átrendeződés kora volt Magyarországon. Ez a megállapítás elsősorban a török hódoltság területe esetében helytálló, amely ezeknek az évtizedeknek a folyamán a visszafoglaló háborúk következtében hosszú idő után ismét keresztény fennhatóság alá került.* 1 Azonban szintén igaz az állítás a volt királyság addigi területére, annak is elsősorban a korábbi határ mentén fekvő részére, így a Veszprémi Egyházmegye északnyugati felére is. Ez a régió ugyanebben az időszakban vált végvidékből az ország belsejévé, és ezzel párhuzamosan a tulajdonviszonyok is át- illetve visszarendeződtek.2 Itt tehát a szerzetesség megújulásának folyamata inkább ezzel az átrendeződéssel van összefüggésben, szemben az egyházmegye (és persze az egész ország) mindeddig hódolt részével, ahol a keresztény seregek nyomában óriásira növekvő új munkaterület miatt jellegzetes, ferencesek és jezsuiták által dominált, igen dinamikus terjeszkedés figyelhető meg ezekben az évtizedekben.3 Korábban, a Veszprémi Egyházmegye alapítása millenniumának tiszteletére rendezett konferencián, majd az előadások írott változatát tartalmazó kötetben ez utóbbi folyamatot, az egyházmegye addig hódolt részén a keresztény seregek nyomában megtelepedő szerzetesség jellemzőit igyekeztem bemutatni, kitérve az ekkor alakult közösségek (nagykanizsai és székesfehérvári ferencesek, móri kapucinusok) 18. századi sorsára is, elsősorban az egyházmegyét leginkább érin* Jelen tanulmány a K101571 nyilvántartási számmal ellátott OTKA támogatási szerződés alapján jött létre (Szerzetesség a 18. századi Magyarországon). 1 A hódoltsági terület reintegrációjára legújabban lásd Varga (2010), egyházi vonatkozásban különösen 40., illetve a tanulmány korábbi magyar változatát: Varga (1991) különösen 458. 2 A várak és egyházi épületek viszonylatában erre a folyamatra Oross (2005) 268-269. Általában véve a korábbi végvidék átalakulására lásd újabban a Berecz-Rémiás (2012) szerkesztette kötetben található tanulmányokat. 3 Siptár (2012a), különösen 474.
