Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
V. László Zsófia: ,,A’ meg-holtnak életéből az élők tanúságot végyenek”. Halotti beszédek elterjedése Magyarországon és Erdélyben
a köznemeseket és az értelemiségi foglalkozásúakat különböztettem meg. Utóbbi kategóriát Kecskeméti „polgár, polgári értelmiségi” megnevezéssel illette, magam azonban jobbnak találtam értelmiséginek nevezni, mivel a beszédekből sokkal inkább a foglalkozásra, mintsem a városi polgári jogállásra vonatkozóan nyerhetünk adatot.33 Kecskemétivel ellentétben ide soroltam a lelkipásztorok családtagjait is. Kereskedő vagy jobbágyi származású elhunytat korszakomban nem találtam a halotti beszéddel megtiszteltek között. Az elparentáltak közül Mária Terézia, Mária Ludovika Beatrix, I. Ferenc király felesége és Hermine főhercegné, József nádor felesége volt uralkodói származású. A legnagyobb csoportot a főnemesek adták 95 személlyel. Valamivel kevesebb beszédet adtak ki a jóval nagyobb számú csoportot képező nemesség köréből. 72 nemesasszonyt búcsúztattak el e módon. Értelmiségi családból viszont nagyon kevesen származtak, mindössze tíz elhunytat tudtam azonosítani e csoportból. Közülük öten lelkészcsalád, hárman tanári foglalkozású, ketten pedig orvoscsalád tagjai voltak. Meg kell jegyezni azonban, hogy ezen kategória számát csökkentik a nemesi címmel rendelkező, de nem birtokaik jövedelméből, hanem közhivatali munkából vagy valamely értelmiségi foglalkozás jövedelméből (vagy abból is) élő személyek. Ennek a csoportnak a beazonosítása azonban jelen források alapján nem volt lehetséges. 21 esetben nem tudtam meghatározni az elhunyt társadalmi hovatartozását, mert az nem szerepelt egyértelműen a címlapon, és nem nyújtottak egyértelmű segítséget a genealógiák sem. Az azo- nosítatlan szereplők azonban valószínűleg nagyrészt az értelmiségi vagy itt eddig meg nem jelölt származásúak közé tartoznak. Még e bizonytalanságokat figyelembe véve is egyértelmű, hogy a halotti beszédeket elsősorban az arisztokrácia használta reprezentációs célokra, amelyhez a nemesi és értelmiségi rétegek is igyekeztek hasonulni. Még nyilvánvalóbb ez a helyzet, ha nem az elhunytak, hanem a róluk szóló parentációk számát vizsgáljuk meg. 15 beszéd uralkodói rangú, 178 beszéd főnemesről, 106 nemesről, 17 értelmiségiről szól, 27 beszéd esetén volt ismeretlen a társadalmi helyzet. Az 1711 előtti helyzethez képest tehát a főnemesek és nemesek körében megerősödött a halotti beszédek kinyomtatásának szokása. A nem nemesi értelmiségiek körében azonban nem ,,A’ MEG-HOLTNAK ÉLETÉBŐL AZ ÉLŐK TANÚSÁGOT VÉGYENEK” 33 Az értelmiségi kategóriába azokat soroltam, akiket (nők esetén a férjüket vagy az apjukat) a halotti beszédek szerzői nem rendi kategóriával, hanem a foglalkozásuk alapján határoztak meg. Kosáry Domokos szavaival „értelmiségi alapjában véve az, aki értelmiségi, szakmai foglalkozásból él." A halotti beszédekben megjelenített státusz azonban a társadalmi reprezentáció, nem pedig az életmód vizsgálatát teszi lehetővé. így ebbe a csoportba disszertációmban csak olyan személyek kerültek, akik nem voltak nemesek. Nem számítottam viszont ide az esetleg értelmiségi életmódot folytató nemeseket. Az így kialakított csoport természetesen nem jelent egységes társadalmi réteget, de a kérdésfelvetéseim szempontjából megfelelő. Kosáry (1996) 322-323. 151
