Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
V. László Zsófia: ,,A’ meg-holtnak életéből az élők tanúságot végyenek”. Halotti beszédek elterjedése Magyarországon és Erdélyben
V. László Zsófia KIADÁSI HELY REFORMÁTUS RÓMAI KATOLIKUS EVANGÉLIKUS UNITÁRIUS ÖSSZESEN Bártfa 66 1177 Lőcse 3 1 4 2 1 35 2 7 Keresztár2222 Rozsnyó2222 Magyar Királyság összesen 61 18 79 13 8 21 4 4 — — 78 26 104 Bécs3 5 83 5 8 összesen 85 41 126 16 13 29 441 1 105 55 160 A kiadás helye a Magyar Királyság és Erdély területén nagy szóródást mutat, sőt még határaikon túl, a Habsburg fővárosban is jelent meg magyar nyelvű munka. A legnagyobb számban Debrecenben adtak ki gyászbeszédet, összesen 33 darabot. Ezt Gyulafehérvár követi 24 kiadvánnyal, majd Kolozsvár 21, Sárospatak 15, Nagyszombat 14, Várad 13, Kassa 11, Bécs 8, Bártfa és Lőcse 7, Szeben 3, Keresztúr19 és Rozsnyó 2-2 munkával. A második legjelentősebb központ ez alapján Gyulafehérvár, de valójában az ott kiadott beszédek közül 20 egyetlen gyűjteménybe, Bethlen Gábor fejedelem feleségének, Károlyi Zsuzsannának a halálára írt kötetbe tartozik. Máshol is megjelentek ugyan egy személyhez kötődő gyűjtemények, de azok soha nem ilyen terjedelmesek, tehát a kiadási helyek sorrendjét lényegesen nem befolyásolják. A kelet-magyarországi és az erdélyi terület felekezetileg teljesen egységes: a Kolozsváron kiadott egyetlen unitárius munkától eltekintve egytől-egyig református kiadványokról beszélhetünk. A római katolikus vallás dominanciája figyelhető meg Nagyszombatban, valószínűleg a jezsuita egyetem 1648-ban létrehozott nyomdájának köszönhetően. A másik katolikus központ Bécs, míg a többi városban egyaránt találhatók katolikus és református beszédek, de az utóbbiak vannak többségben. A négy evangélikus munka Rozsnyón és Keresztáron látott napvilágot. Az adatokból a református többségű városok túlsúlya érezhető, és Erdély is erőteljesen képviselteti magát, de még nem emelkedik ki oly mértékben az erdélyi 19 Valószínűleg a Sopron vármegyei Németkereszttúr, amely a Nádasdy család birtoka volt. Ma Deutschkreuz, Ausztria. Fényes (1851) I. 208. 142
