Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
V. László Zsófia: ,,A’ meg-holtnak életéből az élők tanúságot végyenek”. Halotti beszédek elterjedése Magyarországon és Erdélyben
,A’ MEG-HOLTNAK ÉLETÉBŐL AZ ÉLŐK TANÚSÁGOT VÉGYENEK” mert a szertartás előtt gyakran igen kevés idő állt a szerző rendelkezésére, hogy kidolgozza mondanivalóját.7 Előfordult azonban, hogy olyan búcsúztatók is megjelentek, amelyek nem hangzottak el a szertartás során. Soós Ferenc 1742- ben nyilván a pestisjárványra utalva írja, hogy „az akkori szomorú idő miatt’’ nem mondhatta el Ladányi Mária fölött búcsúbeszédét. A férj, a nyomdász Szathmári Pap Sándor kérésére azonban kinyomtatta.8 A nyomtatott szöveg az egyházi tanítás közvetítésén túl az elhunytnak is emléket állított. Mint Bártfai Szabó József megfogalmazta „mind addig; míg a’ moly a’papirost öszve nem emészti, és míg a’ Nemes Magyar Nemzet, nevezetesen pedig a’ Vallás Szolgái, a’kikkel egy tzélra dolgozott, a’ betű esmérésrol, és az olvasásról le nem mondanak", addig fennmarad Veresmarti Vég Sámuel és felesége, Rozgonyi Julianna emlékezete a halotti beszéd-gyűjteményük által.9 Mind a halotti beszéd, mind az egész temetési szertartás az elhunyt emlékének fenntartása mellett az egész család reprezentációját is szolgálta. Ezt a szándékot mutatja, amikor fiatal gyermekekről vagy asszonyokról prédikációk és orációk sorajelent meg. Wesselényi Zsuzsanna 1739-ben bekövetkezett haláláról például hat különböző szónok emlékezett meg, akiknek beszédeit a búcsúversekkel egyetemben adták ki.10 A férjet, Teleki Ádámot nem sokkal hamarabb nevezték ki III. Károly belső tanácsosává, amit több író meg is említett. Az egyik szónok, Deáki József Teleki Ádám neveltetéséről, peregrinációjáról, hivatali előmeneteléről hosszasan beszámol, majd mintegy futólag megemlíti Wesselényi Zsuzsannát is, akit feleségül vett. Az asszony temetése mintha csak alkalmat szolgáltatott volna a férj méltatására. A halotti beszédek kinyomtatásának különböző indítékait figyelhetjük meg a katolikus Padányi Biró Márton személyéhez kötődő parentációkat elemezve is. A veszprémi püspök tollából négy halotti beszéd jelent meg nyomtatásban: Esterházy Imre esztergomi érsekbúcsúztatója 1746-ban, Zichyjánosné Széchényi Kataliné 1747-ben, zalabéri Horváth Ferencé és özvegy Zichy Jánosné Annamária Theresia Tolheimbé11 pedig 1761-ben látott napvilágot.12 Az utóbbi kettő a prédikáció szövege miatt, nem pedig az elhunyt családjának kívánságára jelent meg, hiszen több évtizeddel a haláleset után nyomtatták ki őket Biró Márton 7 Kecskeméti (1988) 19.; Kecskeméti (1998) 159-160. 8 Soós (1742) címlap. 9 Bártfai Szabó (1808) Számozatlan oldal. 10 Szentgyörgyi Sámuel, Kármán András, Deáki Filep József, Csepregi Turkovics Ferenc, Köpeczi János egy-egy parentációja és Verestói György két beszéde jelent meg az asszony emlékére. 11 Annamária Theresia Tolheimb Széchényi Katalin anyósa volt. 12 Padányi (1746); Lenthy-Padányi (1747); Padányi (1761a); Padányi (l76lb). Padányi Biró Mártont Szalay György pozsonyi kanonok, a budai szeminárium prefectusa búcsúztatta el 1762-ben. Halotti beszéde ugyanazon évben jelent meg Budán. Szalay (1762). 139
