Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Borsy Judit: A feloszlatott szerzetesrendek javai a pécsváradi közalapítvány kezelésében
A FELOSZLATOTT SZERZETESRENDEK JAVAI A PÉCSVÁRAD KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN A kapucinus rendházat és templomot először vendéglőnek, illetve magánembereknek adták bérbe. Retzenriengler Wolfgang pécsi kőművesmester a templom és rendház épületét 1789. november 28-án, Gleiser Lőrinc asztalos, Vogel Mihály kőfaragó november 27-én, Hartmann Péter üveges november 22-én, az ácsmester november 27-én becsülte fel. (6. táblázat) A szénapajta, istálló és kamra elég rossz állapotban volt, csak az ács készítette el a becslést, eszerint a tetőfedés 268 forint 45 krajcárt ért. A rendházban 1793. szeptember 1-től Seidl Friederik, az apácák iskolájának tanára két kis szobából álló lakást bérelt évi 20 forintért. A szerződés 2. pontja szerint a bérlet megszűnik, ha a rendházat eladják, vagy más rend venné át.101 A pozsonyi irgalmasrend 1795-ben jelentkezett, hogy szeretne Pécsett letelepedni, mivel Krautsak János György nagylelkű adománnyal támogatta a Pécsett alapítandó kórházat. Bocci Norbert az irgalmasrend tartományfőnöke az uralkodótól, I. Ferenctől kérte egy üresen álló kolostor ingyen átengedését. 1795-ben Riediger Máté pozsonyi perjel Pécsett megtekintette az üresen álló kolostorokat, így választotta ki a kapucinusokét. A rendházhoz nagy udvar, konyhakert és patak tartozott. I. Ferenc 1796. június 25-én kelt alapítólevelében jóváhagyta, hogy az irgalmasrend átvegye a kapucinusok megürült kolostorát. A betegeknek külön épületet emeltek, amely először csak 12 ágyas volt.102 A többszöri bővítés eredményeképp jött létre a kórház, gyógyszertár. Az épülethez tartózó telken botanikus- és konyhakertet létesítettek. A kapucinus szerzetesek helyett tehát az irgalmas szerzetesek foglalták el a rendházat. A templomok berendezése is a vallásalap tulajdonába került. A templomoknak sokszor sanyarú sorsa volt, raktárnak (gabona, dohány tárolására) használták, vagy a katonaság foglalta el. Ugyanakkor a templomberendezések, templomi kegytárgyak általában templomból ugyanúgy templomba kerültek, akár adomány, akár vásárlás útján. Ha volt is vételár, az inkább csak jelképes összeg volt. 1788 októberében a helytartótanács a pécsi kamarai adminisztrációnál érdeklődött, van-e harang, oltár, templompad a feloszlatott szerzetesrendek templomainak berendezéséből, amivel a brodi plébániatemplomot felszerelhetnék.103 1789-ben nemes Petrovszky Zsigmond104 földbirtokos a volt pálos templom kapujáért 60 forintot ajánlott, s ezt a Bükkösdön építendő plébániatemplomhoz akarta felhasználni. A kérést szerencsére elutasította a kamarai adminisztráció, mivel az ajtót csak erőszakkal lehetett volna a falból kitépni.105 101 MNL BaML XI. 605. b. C Kapucinus rend 7. 102 Schick (1912) 14-20. 103 MNL BaML XI.605. b. 109/1788-1789. 104 Petrovszky Zsigmond felesége Nyitray Mária volt, Nyitray Sámuel pálos prior testvére. 105 MNL BaML XI. 605. b. 860/1788-1789 131
