Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Borsy Judit: A feloszlatott szerzetesrendek javai a pécsváradi közalapítvány kezelésében
A FELOSZLATOTT SZERZETESRENDEK JAVAI A PÉCSVÁRAD KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN épületekben a napóleoni háborúk után is megmaradt a katonaság. A rendház előbb 171 fős katonakórházként működött, 1820-ban katonai nevelőintézet, 1848-ban katonai bíróság és börtön volt. 1852-től ismét katonai kórház volt, amit Ferencjózsef az 1880. szeptember 24-1 pécsi látogatása alkalmával meglátogatott. A város képviselői „az alkalmat kihasználva felhívták az uralkodó figyelmét arra, hogy a város közepén a kórház rossz helyen van.”95 Még tíz évet kellett várni, hogy a város tulajdonába kerülhessen a dominikánusok kolostora. 1890. június 16-án csereszerződéssel a város megkapta, cserébe új kórházat épített a katonaságnak. 1892-ben szegényházként használták, 1893. május 19-én megkezdték a bontást, helyén épült a pécsi Nemzeti Színház.96 A dominikánus templomot is a katonaság használta. 1809-ben francia foglyok lakták, 1820-ban katonai raktár lett, majd katonai nevelőintézet, hadipénztár. 1834. február 21-én árverésen Plichta Ferenc vette meg 590 forintért, szándéka volt a templomot színházzá alakítani. A város tanácsa nem engedte, hogy ezen a felszentelt helyen „színházat, korcsmát vagy más mulatóhelyet” építsenek. Egy év múlva Plichta Ferenc 800 forintért eladta a templomot Gayer János ügyvédnek, aki emeletes lakóházzá alakította át. A hajóból udvar, a kórusból emeleti lakás, a szentélyből gazdasági épület lett. A kriptából pince lett, a holtak maradványait az udvarban közös sírba tették. 1848-ban Gayer adósságai miatt elárverezték a házat, Schulcz József lapáncsai molnár 8000 forintért vette meg. Örökösei 1890- ben adták el dr. Johan Béla megyei tiszti főorvosnak, aki 1902-ben átépítette, és a homlokzatára az egykori templom domborművét tette.97 A bérbeadás ideig-óráig jelentett megoldást a kolostorok hasznosítására. A szentkúti rezidenciát a pécsi káptalan 1807-ben vette meg. 1810-ben a gradiskai kolostor a katonaság tulajdonába került. A pálosok pécsi rendházát és a templomot 1818-ban adták el, majd Baranya vármegye 1832-ben továbbadta a pécsi püspöknek. Ugyancsak 1832-ben került a pozsegai jezsuita kollégium és templom a zágrábi püspök tulajdonába. A kutjevói uradalmat 1849-től házilag kezelték, de amint a bérlet, a házi kezelés sem hozta meg a várt jövedelmet, 1880-ban eladták. A dominikánus templomot 1834-ben elárverezték, a rendházat Pécs városának 1890-ben sikerült megszereznie. ruár 8-tól október 19-ig a gimnáziumban volt. A brodi és gradiskai ezred kórházát 1809. szeptember 17-én a pékségbe költöztették. A brodi raktár 1809. július 22-től a templomban, 1809. november 1-től a kollégiumban volt 1810. július végéig. A pakraci raktár a pékségben és a nagy ebédlőben volt 1810. március 1-től szintén 1810. július végéig. Ekkor a pozsegai raktár került a templomba, a kollégiumba és a pékségbe 1810. október végéig. MNL BaML XI. 605. a.2. 25/14., 4/131. 95 Nagy (2012) 27. 96 Madas (1978) 338-339. 97 Németh (1903) 66-69. 129
