Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Borsy Judit: A feloszlatott szerzetesrendek javai a pécsváradi közalapítvány kezelésében
Borsy Judit Ugyanez elmondható a szekszárdi és a dunaföldvári apátsági uradalmakról is. Mind az öt eredetileg apátsági uradalom házi kezelésben maradt. A pécsváradi kerületben a vallásalapnak két nagyobb uradalma volt: a budai apácák vajszlói40 és a pálosok mágocsi41 uradalma. Mindkét uradalomnakjelentős kiterjedésű erdeje volt, gazdag vadállománnyal. A mágocsi uradalom területén termelték Baranya megyében a legtöbb dohányt. A mágocsi uradalom gazdálkodása látszólag nem változott a rend feloszlatása után. A kamarai adminisztráció folytatta az uradalom házi kezelését, az uradalom tiszti személyzete sem változott. A két gazdálkodásban mégis találunk néhány jelentős különbséget. A mágocsi erdőben lévő gazdag vadállomány fontos volt a pálosoknak, mivel ünnepi étkezésüket, vendégeik ellátását szolgálta. A kamarai adminisztráció első dolga volt a vadászati jog bérbeadása. Báró Splényi József három évre vette bérbe a vadászatot, a bért a kilőtt állatok száma és fajtája után kellett fizetnie.42 A pálosok nagy majorságát a kamarai igazgatás felparcellázta, és kiosztotta a német betelepülő lakosok között.43 A házi kezelésben lévő viszonylag jó adottságú uradalmak jövedelme sem hozta meg azonban a várt eredményt. A szerzetesi uradalmak kis egységekben, erős személyes érdekeltség mellett jól működtek. A gazdasági kérdésekben a helyi viszonyokat jól ismerő uradalmi tisztek véleménye volt a meghatározó. A közalapítványi főtiszteknek korlátozott joga volt, minden jelentősebb kérdésben a felsőbb hatóság (1848-ig a helytartótanács) döntött. A gyors intézkedés helyett hosszas levélváltások folytak. A központosítás szellemében a birtokok igazgatását is központilag, egységes utasításokkal kívánták megoldani.44 A központi intézkedések pedig nem vették figyelembe a helyi körülményeket.45 A főtiszteknek, tiszti személyzetnek a hatáskörön kívül az érdekeltsége is hiányzott. Nem meglepő, ha a szerzetesek kezelésében jól működő uradalmak jövedelmezősége a központi kezelés hatására erősen megcsappant. 40 Vajszlói uradalom községei: Vajszló, Besence, Hídvég, Páprád, Sámod. 41 A mágocsi uradalom községei: Mágocs, Nagyhajmás, Jenő (Baranyajenő) és a Tolna megyei Harc. 42 MNL BaML XI. 605. j. 1789. március 29. 43 Borsy (2007) 216. 44 1787. április 23-án 42 oldalas 100 paragrafusból álló kétnyelvű utasítást adtak ki a tanulmányi és a vallásalap tulajdonában lévő birtokok kezelésére vonatkozóan, amelyhez 47 forma- nyomtatványt is csatoltak. MNL BaML XI. 605. b. 45 A helytartótanács 1811-ben gyapotültetésre szólította fel a közalapítványi kerületeket, figyelmen kívül hagyva Petrezséll György jelentését, aki beszámolt a pálosok idejében végzett hasztalan gyapotültetési kísérletről. MNL BaML XI. 605. a. 2. 44/220., Borsy (2007) 219-220. 116
