Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Borsy Judit: A feloszlatott szerzetesrendek javai a pécsváradi közalapítvány kezelésében
A FELOSZLATOTT SZERZETESRENDEK JAVAI A PÉCSVÁRAD KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN I. Ferenc 1803-ban állást foglalt a vallásalap felhasználásáról: a magyar vallásalap jövedelmeinek semmi részét sem fogom más célokra, hanem azokra, melyek természetének és tulajdonságainak megfelelnek, és a vallás javára és előmozdítására szolgálnak, és ezt is csak Magyarországon és a hozzátartozó részekben fordítani, mivel ezen alap a magyarországi római katholikus egyház javadalmazását és tulajdonát teszi.’'7 A rendelet a kontemplativ, szemlélődő szerzetesrendeket célozta meg, a valóságban azonban Magyarországon a teljes felszámolás csak a kamalduli (1782), klarissza (1783), pálos (1786) és premontrei (1785-1787) rendeket érintette.8 A bencés rend nyolc kolostorából kettő, a ciszterciek tíz kolostorából öt folyamatosan működött. A ferencesek 116 kolostorából csupán 35-öt zártak be, a ferences szerzetesek 53%-a maradt meg a rendben. Összességében a feloszlatásra ítélt rendek rendházainak mintegy 46%-át, a szerzeteseknek pedig 45,3%-át nem érintette a feloszlatás.9 A rendelet tehát az egyes szerzetesrendekre nézve eltérő mértékben valósult meg, ám nemcsak a végrehajtással, az indoklással is volt probléma. Elsősorban azért, mert nemcsak a tanító, betegápoló rendek tevékenysége volt hasznosnak tekinthető. A feloszlatásra ítélt, kontemplativ, II. József szerint semmittevő szerzetesrendek10 számos területen végeztek hasznos, esetenként pótolhatatlan tevékenységet. A török uralom után elnéptelenedett pécsi egyházmegye lelki ellátása elképzelhetetlen lett volna a szerzetesrendek nélkül. A jezsuiták Pécsett az 1610-es évektől vezettek plébániát, és jelentős volt az oktatási tevékenységük is.11 A ferencesek 1687-ben érkeztek Pécsre. A két rendet követték a dominikánusok12 1688-ban, a pálosok 1694-ben, a kapucinusok 1698-ban és az ágostonrend 1702- ben. A szerzetesek bekapcsolódtak az egyházmegye lelkipásztori munkájába. A pécsi egyházmegye területén lévő exempt13 plébániák ellátását az esztergomi érsek a 18. század közepéig szinte kizárólag szerzetesekkel oldotta meg. A Tol7 Csorba (1999) 28. 8 Kovács (1991) 145-146. 9 Bán (1990) 64. Csorba László által közölt adatok a fentiektől több részletben eltérnek, de azt ő is kiemeli, hogy a feloszlatás sok szerzetesrend esetében csak kolostoraik egy részének megszüntetését jelentette. Csorba (1999) 17. 10 H. Balázs (1987) 205. 11 A Mindenszentek templomában az 1610-es évektől látták el a város egyetlen katolikus plébániáját, 1688-tól vezették a város anyakönyvét. A jezsuiták a templomi szolgálaton kívül korán megkezdték oktató tevékenységüket is. 12 A domonkos rendet Pécsett dominikánusnak nevezték. 13 Az exempt plébániák nem a területileg illetékes megyéspüspök joghatósága alá, hanem közvetlenül az esztergomi érsekség fennhatósága alá tartoztak. A magyarországi 38 exempt plébánia közül 11 a pécsi egyházmegye területén volt Az exempt plébániák az esztergomi fő109
