Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hende Fanni: Ad Dignitatem REgiam Sublevetis. A 18. századi magyar királykoronázás történetéhez
Hende Fanni háromszor.145 A budai koronázáson az első ágyúlövés ekkor szólalt meg, és a forrás kiemeli, hogy a gyalogosok az első örömlövést ekkor adták.146 Ez után következett a korona fejre helyezése. Az esztergomi érsek és a nádor közösen helyezték a koronát az uralkodó fejére. Az érsek a koronát jobbról, a nádor balról fogta meg.147 Ebben az aktusban betöltött nádori szerep első alkalmáról különböző véleményeket lehet olvasni a szakirodalomban. Forray Teréz szerint III. Károly koronázásánál segédkezett először a nádor, előtte püspökök látták el e feladatot.148 Ezzel szemben Benda Kálmán és Fügedi Erik a nádor koronázásban tevékeny szereplőként való első megjelenését 1687-re, I. József koronázására datálják.149 Ezen a véleményen van Bartoniek Emma is, mivel az ezt megelőző szertartás, az 1681. évi királynékoronázás volt az első alkalom, amikor a nádor - aki 1613-tól150 kezdődően a koronát a ceremónia alatt átnyújtotta a prímásnak - a koronázó érsekkel együtt a koronát a királyné vállához tartotta, és ezt követően már a királykoronázásokon is megtartotta e szerepét.151 A magyar tanácsosok 1561. évi beadványában olvashatunk arról a vitáról, amely a nádor és az esztergomi érsek között zajlott, hogy kinek kell a koronát a felség fejére helyezni. Nádasdy Tamás érvként hozta fel I. Ferdinánd koronázását, ahol 1527-ben Báthory István nádor a koronázó nyitrai püspökkel helyezte a fejre a koronát.152 Szavainak hitelt ad - ahogy Pálffy Géza megvilágítja - Oláh Miklós válasza, amelyben nem tagadja ennek tényét, azt ugyanakkor a szertartást végző Podmaniczky püspök hibájának tudja be.153 Ezzel együtt az esztergomi érsek koronázási jogára a kiváltságát, a Pontificale Romanumot és a krónikákat említi.1541562-ben meghalt Nádasdy, és legközelebb a rendek 1608-ban választhattak ismét nádort. Ferdinánd koronázása után a következő, ahol a nádor segédkezik a korona fejre helyezésében, az említett 1687. évi koronázás volt. A Pontificale Romanum a koronázásra a szentmisét celebráló prímást és a segédkező püspököket jelöli ki.155 Eszerint cselekedtek, amikor Nagy Károly koronáját a koronázást végző érsek 1745-ben a trieri és kölni érsekkel együtt 145 Kovachich (1790), 150.: „c\uo Dei, ac Religionis tuendae causam se suscepisse significaret, Crucis Signum ducit." 146 Naponként-való jegyzései 1792, 65. 147 Decsy (1792), 531. 148 Forray (1929), 23. 149 Benda/Fügedi (1979), 179. 150 Pálffy Géza felhívja a figyelmet, hogy 1613. március 25-én volt Anna királyné koronázási szertartása, nem 1616-ban, ahogy a szakirodalomban előfordul. Pálffy (2008), 495^496. 29. jegyzet. 151 Bartoniek (1939), 150. 152 Pálffy (2008), 501.: „Stephanus quoque Bathorij tunc palatinus Maiestatem Vestram Sacram coronasset" (Báthory István, az akkori nádor koronázta meg felségteket). 153 Pálffy (2008), 501. 154 Pálffy (2008), 496. iss Pontificale Romanum, 109. 86
