Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hende Fanni: Ad Dignitatem REgiam Sublevetis. A 18. századi magyar királykoronázás történetéhez
Hende Fanni idézett nyomtatvány is említi Nagy Károly gyűrűjéről, hogy az a császárt emlékeztette arra, hogy „az igaz hittel megpecsételték, és kötelessége az igaz hit terjesztése és megtartása".130 Az elődöktől származó legitimitás fontossága mutatkozik meg V. László esetében is. Kottanner Jánosné fontosnak tartotta leírni, hogy a ruhákat egy miseruhából varrta, amely „valamikor Zsigmond császár köntöse volt". Pár sorral lejjebb pedig a nagyapai, V. László édesanyja Luxemburgi Zsigmond lánya volt, az apai örökséget és az ebből származó jogos uralkodást állította a lengyel Ulászló megválasztásával szembe.130 131 Észrevehető, hogy a jelvények szimbóluma hasonló. Nyugaton a koronázásnak már akkor hagyománya, néhány részletben már kialakult formája volt, amikor Szent Istvánt megkoronázták. A koronázást nyugati minta alapján, keresztény ordó szerint végezték. Később is gyakorolt hatást a Németrómai Birodalom ceremóniája a magyar királykoronázásra, így nem meglepő, hogy a tárgyak jelentését is részben átvette a magyarság. 5. 2. Jelvények átadása és a korona fejre helyezése A jelvények szimbolikájának elemzése után következzen a szertartásbeli szerepük bemutatása. Az oltár mögé vezették az uralkodót, ahol letörölték az olajat róla, és átöltöztették. Ez a momentum is az újjászületést jelenítette meg, hiszen a lovag felkenése révén király lesz, és ezt külsőségben is megmutatja.132 1712-ben a püspökök visszakísérték a trónjához Károlyt, ahol Szent István király palástját és arany cipőjét adták fel rá a főudvarmester segítségével.133 I. Ferenc koronázásán Szent István papucsát az oltár mögött húzták a lábára, a palástot pedig a trónjánál adta rá az asszisztens érsek és a főkamarás.134 Ez az elem megtalálható a német-római császári koronázásban is. 1745- ben I. Lotharingiai Ferenc császár koronázására Bécsből szállították I. Rudolf cipőit és kesztyűit. A frankfurti császárkoronázáson a birodalmi jelvények között Nagy Károly ereklyéi is szerepeltek.135 Goethe humoros fogalmazással Lotharingiai Ferencet, aki a frankfurti székesegyházból vonult, „Nagy Károly szellemeként"136 írja le, hiszen Nagy Károly öltözetét viseli, még az ősi kesztyű is rajta van, kezében pedig az országalma és a jogar. Mária Terézia cseh királynővé koronázásán is az egyházi szertartás része volt I. Vencel cseh király köntösének felöltése, ami után leborult az olmützi püspök elé, aki a 130 Vajnági (2004), 18-19. 131 Mollay (1979), 41. 132 Fügedi (1974), 58. 133 P. Engelbert naplója, pag. 50. 134 Naponként-való jegyzései 1792, 65. 135 Vajnági (2004), 17-18. 136 Goethe (1965), 184. 84